Az egészségügyi szolgáltatási teret, vagyis az EESZT-t és a Kréta nevű elektronikus iskolai naplót összekötnék; a jogalkotó Belügyminisztérium szerint ennek az volna az előnye, hogy nem kell papírokat, igazolásokat ide-oda hurcolni, az iskola rögtön látni fogja a hálózaton keresztül, hogy a gyerek beteg lett, jön iskolába, ha meggyógyult, és azt is, ha már jönnie kell.

Az összekapcsolást a házi gyermekorvok is régóta szorgalmazták. Mint Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában rámutatott: az iskolaigazolások rendszerében jelenleg van egy nagy ellentmondás.

"Egyrészt a rengeteg igazolás írása a betegellátástól vesz el energiát, időt. Másik oldalról viszont az iskola ragaszkodik ahhoz, hogy tudják, hogy a gyerek betegség miatt hiányzott vagy esetleg az iskola mellé ment... Évek óta nagyon sok egyeztetés folyt, de nem történt előrelépés benne" – mondta az elnök, és jeleztel, tavaly és idén is felmérték, hogy melyek azok a szakmapolitikai kérdések, amelyek a legjobban feszélyezik a házi gyermekorvosokat, és amíg tavaly az első két helyen az új minőség-ellenőrző indikátorrendszer és az új ügyeleti rendszer volt, idén már beelőzött az igazolások problémaköre.

Jó néhányan vannak, akik már korábban egyéni digitális megoldással éltek, hogy egyszerűbb legyen az igazolások átküldése, de azt szeretnék a gyermekorvosok, hogy ha ez egy központi megoldással működne. Havasi Katalin örül annak, hogy ebben partner a döntéshozó, és megteremti a lehetőségét, hogy a megfelelő informatikai rendszerek alkamazásával az igazolás továbbkerül az iskolába. "Ehhez kell még az, hogy a mi informatikai rendszereink ne bonyolult, nehézkes feltöltéssel juttassák el az igazolást, hanem

amikor a beteget ellátjuk, akkor automatikusan generálódjon egy igazolás, ami továbbmegy az EESZT-be és onnan az iskolába.

Akkor valóban megszűnik a többletteher, és valóban egyszerűbbé válik a munkánk" – részletezte Havasi Katalin.

Mint elmondta, nagyon sok egy-két-három napos hiányzás van, ahol a szülő dönthet az otthon tartásról, ehhez szerinte az oktatás rugalmasságára volna szükség, ezáltal további terheket levéve az egészségügy válláról.

Csoki, chips

Az Arénában szólt még a gyerekek túlzott só- és cukorbeviteléről is, és kiemelte, hogy már korán elronhatják ezt a szülök, amikor pici korban édességgel jutalmaznak.

"A gyermek ízlése egyéves kor körül kialakul; ha mi úgy neveljük, arra szoktatjuk, hogy

jutalomként kap egy almát vagy egy banánt, akkor később, felnőtt korában a gyümölcsöt sokkal jobban fogja szeretni.

Ha az a jutalom a nap végén, a vacsora után vagy a jó viselkedésért, bármiért, hogy akár csak egy pici édességet kap, akkor maga az édesség lesz nagyon vonzó" – figyelmeztetett.

Szerinte kisebb rossz következménye van egy-egy gyomorrontásnak, mint annak, hogy az édesség a napi jutalmazás részévé válik, mert ez hosszú távon azt okozza, hogy az elhízás, az egészségtelen táplálkozás vonzó alternatíva legyen.

Havasi Katalin szerint a sómennyiség is egy nagyon neuralgikus kérdés, de ott árnyaltabb a kép. Általános szabály, hogy csökkenteni kell a mennyiséget, mert szerinte nagyon sok sót esznek a gyerekek. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy egy sportoló gyerek, aki iskolában is rohangál, utána edzésen nagyon sokat izzad, nagyon sok folyadékot lead, és ezzel nemcsak vizet veszít, hanem hasznos sókat is. Ezek pótlása nagyon fontos.

"Gyerekeknél és nemcsak gyerekeknél, időseknél is a só csökkenő bevitele miatt gyengeség léphet fel, idős korban akár memóriazavar hátterében is előfordulhat a csökkent sófogyasztás. A középút mindig az egészséges" – nyomatékosította Havasi Katalin.