Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.47
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Szavazógép az Országház felújított alsóházi üléstermében 2014. június 2-án.
Nyitókép: MTI/Beliczay László

Hétfőn választja meg a köztársasági elnököt az Országgyűlés - a nap hírei

A közvetlen elnökválasztás rendszere mellett tüntetett a Demokratikus Koalíció, a Momentum, a Párbeszéd és az MSZP. Két év alatt 31 ezer ukrán katona vesztette életét a háborúban - ismertette az ukrán elnök.

Hétfőn választja meg a köztársasági elnököt az Országgyűlés. Előtte a ház elfogadja Novák Katalin lemondását. A kormánypártok Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét javasolják az államfői tisztségre és várhatóan meg is választja a kétharmados országgyűlési többség. Az új államfő a megválasztását követő nyolcadik napon lép a hivatalába. Az ellenzéki pártok ezúttal nem állítanak közös jelöltet. Az LMP Hack Pétert, a Mi Hazánk Csath Magdolnát javasolta, ugyanakkor ezek a frakciók nem rendelkeznek a jelöléshez szükséges számú képviselővel.

Demonstrációt tartott a fővárosi Kossuth téren a Demokratikus Koalíció, a Momentum, a Párbeszéd és az MSZP. A tavaszi ülésszak kezdete előtt a közvetlen elnökválasztás rendszere mellett tüntettek. A felszólalók Novák Katalin leköszönő államfő kegyelmi döntését és az Orbán-rendszert bírálták. Dobrev Klára a DK Európa Parlamenti képviselője arról beszélt, hogy a bicskei gyerekotthon lakóit senki sem védte meg, az állam pedig nem a gyerekeket, hanem a saját hatalmát védi. Karácsony Gergely főpolgármester úgy vélte: olyan kormánya van Magyarországnak, amely többet költött állami propagandára, mint szociális és gyermekvédelemre.

Az LMP beperli az Igazságügyi Minisztériumot a kegyelmi ügyben, miután a tárca megtagadta a dokumentumok kiadását. Süveg Anna, a párt szóvivője szerint a kegyelmi ügyben a valódi kérdés továbbra is az, hogy milyen indokkal kapott kegyelmet K. Endre. Kiemelte: Novák Katalin államfő és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszer lemondása után magyarázatot továbbra sem adott senki, ezért közérdekű adatigénylésben kérte ki a párt a tárcától az ügy felterjesztési dokumentumát és az előkészületi iratokat. A dokumentumok kiadását a minisztérium megtagadta, ezért az LMP peres úton próbálja kinyerni azokat.

Hat pontban fogalmazta meg az oktatásban szükséges legfontosabb gyermekvédelmi intézkedéseket a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmánya. A testület lépéseket tenne a szakemberhiány csökkentésére, amihez szerinte béremelésre, juttatásokra és a munkaterhek csökkentésére van szükség. Sürgeti a közoktatási intézmények, a gyermekvédelem, és a gyámügy szoros együttműködését. Szükségesnek tartja az átmeneti elhelyezést nyújtó nevelőotthonok és a nevelőszülői hálózat korszerűsítését, valamint a nevelőszülők továbbképzését. Javasolja továbbá a tankötelezettségi korhatár 18 évre emelését.

Tömeges baleset történt az M7-es autópályán, Velencénél, a reggeli rossz látási viszonyok miatt. A sztráda mindkét oldalán, több helyszínen futottak egymásba gépkocsik. 40 jármű volt érintett a szerencsétlenségben, 1 ember meghalt, 18-an megsérültek. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője elmondta: a balesetekhez 2 mentőhelikopter és 16 mentőautó érkezett. Egy férfi életét vesztette, 4 embert súlyos, 14-et könnyebb sérülések miatt láttak el.

Globális félelem- és gyűlölethullámot teremtett az ukrajnai háború Európában - mondta Ferenc pápa az ukrajnai háború második évfordulójára emlékezve. A katolikus egyházfő felidézte: a konfliktus mostanáig számtalan ártatlan áldozatot követelt, sebesültet, pusztítást, gyötrelmet okozott. Megjegyezte, hogy a háború borzalmasan hosszú ideje tart, és még nem látni a végét.

Két éve alatt 31 ezer ukrán katona vesztette életét a háborúban - ismertette az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij az orosz-ukrán háború kezdete óta most először közölt adatot az elesett ukrán katonák számáról. Azt nem árulta el, hány ukrán katona sebesült meg és nem nevezte meg az eltűnt katonák számát sem.

Ukrajnának kell adni a zárolt orosz vagyoneszközöket a brit miniszterelnök szerint. Rishi Sunak a The Sunday Times című lapnak azt mondta, hogy első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani, majd a lefoglalt eszközállományt is oda kell adni Kijevnek. Kiemelte: az eddigi szankciók 400 milliárd dollár pénzügyi forrástól fosztották meg Oroszországot. Közben Annalena Baerbock német külügyminiszter a dél-ukrajnai Mikolajivban tett látogatásakor bejelentette, hogy további százmillió euró értékű humanitárius segítséget nyújt Németország Ukrajnának.

Parlamenti választások kezdődtek Fehéroroszországban. Az ellenzék bojkottra szólított fel. A jelöltek zöme a 4, hivatalosan bejegyzett pártból kerül ki. Mind a 4 tömörülés támogatja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt. Az ellenzék felhívta a figyelmet arra, hogy a kedden kezdődött előzetes szavazás óta a szavazóurnák gyakorlatilag őrizetlenek.

Dél-Karolinában nagy fölénnyel győzött Nikki Haley ellenében Donald Trump a szombaton megtartott republikánus párti előválasztáson. Március 5-én, az úgynevezett szuperkedden folytatódik az előválasztás, amikor összesen 16 államban döntenek a választók, ki legyen Joe Biden republikánus kihívója a november 5-ei választáson.

Befejezte a harci tevékenységet a Hán-Júniszban működő Nasszer kórházban az izraeli hadsereg. A kórházban és környékén elfoglalása óta mintegy kétszáz, terrortevékenységgel gyanúsított palesztint tartóztattak le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×