eur:
394.33
usd:
370.16
bux:
65125.52
2024. április 23. kedd Béla
Nyitókép: A Magyar Országgyűlés hivatalos Facebook-oldala

Az alkotmányjogász elmagyarázza, hogyan zajlik a jelöltállítás és az államfőválasztás

Magyarország következő köztársasági elnökének mandátuma – Novák Katalin lemondásának időpontjától függetlenül – öt évre szól, vagyis 2029-ig tölti majd be a tisztséget. Cservák Csaba az InfoRádióban elmondta: a szavazás első körében az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell megszereznie az egyik jelöltnek ahhoz, hogy elnyerje a posztot.

Hamarosan új köztársasági elnököt választ az Országgyűlés. Novák Katalin lemondásáról – amely hivatalosan február 11-én történt meg – tizenöt napon belül kell döntenie a Parlamentnek. Ha a képviselők elfogadják, akkor harminc napon belül kell új államfőt választania az Országgyűlésnek – titkos szavazással.

Cservák Csaba az InfoRádióban elmondta: ha az Országgyűlés felkérné a köztársasági elnököt, hogy fontolja meg lemondási szándékát, egy teljesen más metódust kellene követni. Ugyanakkor hozzátette: ha a lemondott államfő kitart eredeti döntése mellett, nem lehet őt semmilyen jogi eszközzel arra kényszeríteni, hogy töltse be továbbra is a tisztséget, ami az általános cselekvési szabadság alapjogára vezethető vissza. Ha pedig az Országgyűlés javaslatára mégis megváltoztatná a szándékát, és elállna a lemondástól, akkor maradhatna a hivatalában a köztársasági elnök.

A mindenkori államfő csak azt határozhatja meg, mikor nyújtja be a lemondását, ennek hivatalos elfogadása viszont kizárólag az Országgyűlés hatásköre lehet az alkotmányjogász tájékoztatása szerint. A mostani történések azért sajátságosak, mert Novák Katalin lemondása idején még nem kezdődött el a tavaszi ülésszak a parlamentben, így eddig nem is lehetett összehívni az Országgyűlést.

Cservák Csaba emlékeztetett, hogy Schmitt Pál hivatalából való távozása ebből a szempontból más volt, hiszen ő 2012 áprilisában a Parlamentben jelentette be lemondását az államfői posztról. „Akkor megspórolta ezt az eljárást az Országgyűlés, nem kellett két hetet várni, mint most” – jegyezte meg az alkotmányjogász.

Ki lehet jelölt és kik jelölhetnek?

Az utódlással és a jelöltállítással kapcsolatban jelezte: attól, hogy egy párt valakit jelöltnek tekint, még nem lesz az illető azonnal köztársaságielnök-jelölt. Felhívta a figyelmet, hogy

a jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének az ajánlása szükséges, ami 40 főt jelent.

Cservák Csaba közölte: matematikailag és elvileg lehetne akár több jelölt is, de a korábbi választások során is rendre csak két aspiránsra szavazhattak a parlamenti képviselők. Hangsúlyozta: a pártoknak, frakcióknak nem lehetnek jelöltjeik, csak az országgyűlési képviselőknek, ami azt jelenti, hogy különböző frakciókba tartozó képviselők is jelölhetnek akár azonos személyeket is.

A jogszabály szerint a jelöltnek 35 évnél idősebbnek és magyar állampolgárnak kell lennie, de például az iskolai végzettségre vonatkozóan nincs semmilyen kritérium.

A korábban jelzett harminc nap maximális időkorlát, az Országgyűlés akár már a tavaszi ülésszak első napjaiban is megválaszthatja az új államfőt. A köztársasági elnök személyéről való szavazást illetően történtek bizonyos változások a korábbi alkotmányhoz képest. Az Alaptörvény ugyanis előírja, hogy

a szavazás első körében az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell elnyernie az egyik jelöltnek ahhoz, hogy köztársasági elnök legyen.

Ha az első kör nem hoz eredményt, a második fordulóban az első voksolás első két helyezettje közül kerül ki az új államfő, de már nem szükséges megszerezni a szavazatok kétharmadát, a szavazásban részt vevők számára vonatkozóan sincs előírás, egyszerű többséget kell kapnia valamelyik jelöltnek ahhoz, hogy elnyerje a köztársasági elnöki tisztséget.

Az új államfő a megválasztását követő nyolcadik napon lép a hivatalába, a mandátuma pedig öt évre szól, vagyis Magyarország következő köztársasági elnöke 2029-ig tölti be a tisztséget.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mostantól rendkívüli helyzetet hirdethetnek a felvidéki medvetámadások miatt

Mostantól rendkívüli helyzetet hirdethetnek a felvidéki medvetámadások miatt

Jóváhagyta a szlovák kormány a problematikus medvék likvidálásáról szóló törvényjavaslatot, de ez nem tartóztatja fel a ragadozókat. Tavaly összesen 14, idén az eddigi négy hónap alatt már több mint tíz alkalommal támadt emberre a barnamedve északi szomszédunknál. Az elmúlt napokban két újabb medvetámadást regisztráltak Szlovákiában. Legutóbb vasárnap, amikor egy önkéntes tűzoltót harapott lábon a vadállat.

Az iszlamizmus „tiktokizálódásától” óv a német alkotmányvédelmi hivatal

A fiatal muszlimok radikalizálódásának veszélyére figyelmeztetett a brandenburgi alkotmányvédelmi hivatal. A hatóság szerint ennek eszköze, különösen a közel-keleti konfliktus óta, a TikTok közösségi platform. A hivatal hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a szalafista influenszerek használják a platform gyors ütemben növekvő "hatókörét".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
Hetek óta tartó esés után emelkedtek hétfőn a tőzsdék

Hetek óta tartó esés után emelkedtek hétfőn a tőzsdék

Eseménydús hét előtt állnak a tőzsdék, a befektetők továbbra is kiemelten figyelik az elmúlt hetek kereskedési hangulatát meghatározó közel-keleti eseményeket, de emellett egy másik nagy sztorihoz, a vártnál tartósan magasabbnak bizonyuló amerikai inflációhoz is új muníciót kapunk, ugyanis érkezik majd a Fed kedvenc inflációs mutatója. Mindeközben egyedi részvények szintjén is jelentősebb mozgások várhatók, hiszen a héten beindul a gyorsjelentési dömping az olyan nagy tech vállalatok vezetésével, mint a Microsoft, az Alphabet (Google), és a Meta Platforms. A piac közben igyekszik korrigálni az elmúlt időszakban látott esés után, Európában is feljebb kerültek a vezető indexek, és az USA is emelkedéssel próbálkozik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×