Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Kaltenbach Jenő jogtudós, egyetemi oktató beszél a Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! tüntetésen a Kossuth téren 2020. február 23-án. A demonstrációt a Szabad Bíróság Szabad Gyöngyöspata, az Amnesty International Magyarország, a TASZ, az 1 Magyarország Kezdeményezés, a Szociális Csomagküldő Mozgalom (Szocsoma), az Idetartozunk Egyesület és a Főnix Mozgalom szervezte.
Nyitókép: MTI/Balazs Mohai

Kaltenbach Jenő: sürgősen el kellene érni a közélet tisztaságát, a korrupciómentességet

Novák Katalin lemondása után a parlamenti pártok jelölhetnek köztársasági elnököt. A Fidesz még nem közölte, ki a jelöltje, az ellenzéki pártok körében pedig három személy neve merült fel. Kaltenbach Jenő jogtudós a Párbeszéd - Zöldek jelöltje.

Lemondott posztjáról Novák Katalin, a köztársasági elnök lépéséről idei első ülésén határoz az Országgyűlés. Az utódját csak ezen aktus után választhatják meg. A parlamenti pártok jelölhetnek új államfőt, de ehhez legalább negyven képviselő támogatása szükséges. A jelöltek közül a parlament választhat köztársasági elnököt, első körben kétharmados többséggel, ennek hiányában pedig abszolút többséggel. A kormánypártok még nem nevezték meg a jelöltjüket, az ellenzéki pártok viszont többet is.

"Ideje lenne, ha nem a Fidesz titkos körei döntenének ebben az ügyben" – mondta Kaltenbach Jenő az InfoRádióban. A jogtudóst, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok korábbi országgyűlési biztosát a Párbeszéd - Zöldek jelölte köztársasági elnöknek arra az esetre, ha közvetlen választás lenne. "Erre elég kicsi az esély, de ez lenne az igazi" – jegyezte meg.

Álláspontja szerint a korrupciót kellene felszámolni.

"A korrupció ennek a rezsimnek egy borzasztóan súlyos, mindenki által ismert problémája. Elképesztően magas a korrupció kormányzati berkekben, a pénzek elosztása kideríthetetlen csatornákon, szinte mindig korrupt háttérrel történik. Ezen sürgősen változtatni kellene" – emelte ki Kaltenbach Jenő.

Ezt köztársasági elnökként a korrupció tematizálásával tartja elérhetőnek, ha "nem szállnának le" a témáról, ha nem engednék, hogy az ilyen ügyekben érintettek kibújjanak a felelősség alól. Így a közvélemény ki tudná szerinte kényszeríteni a rendszer változását egy elemi felháborodás eredményeképpen.

Felmerül a kérdés, hogy mivel jelenleg nem valószínű, hogy az ellenzéki pártok el tudnák érni, hogy közvetlen államfőválasztás legyen, számukra jobb lenne egy közös jelölt, amihez meg kellene egyezniük. Kaltenbach Jenő szerint ez nem az ő ügye, ráadásul sokat nem változtat a lényegen, hogy van-e közös ellenzéki jelölt, hiszen volt már erre példa és az sem jelentett "az égvilágon semmit".

Az ellenzéki pártok jelöltjeiről és az államfőválasztáshoz való hozzáállásukról itt írtunk, az elnökválasztási folyamat menetéről pedig itt.

(A nyitóképen: Kaltenbach Jenő jogtudós, egyetemi oktató beszél a Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! tüntetésen a Kossuth téren 2020. február 23-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×