eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A síelés világa győztes csatán van túl a felmelegedéssel szemben

Nagyon jó az idei síszezon, de hóágyúk nélkül már nemhogy itthon, külföldön sem lehetne űzni ezt a sportot - mondta az InfoRádiónak a sielok.hu alapító-főszerkesztője, Wesselényi Andrea. A síelők pedig meg is barátkoztak ezzel a 12-150 napos idényt lehetővé tévő "fegyverrel".

Magyarországon is lehet síelni, külföldön is; a magyarok nagyon szeretik a hazai síterepeket is a külföldi helyek mellett, négy helyen volt a héten is nyitva sípálya, ezeken kívül a Normafán is lehet sífutni, szánkózni hóágyúzott havon.

Wesselényi Andrea, a sielok.hu alapító-főszerkesztője az InfoRádióban elmondta, Ausztria kiemelkedően népszerű azért a magyarok körében, ezt követi Szlovákia, Szlovénia, Franciaország és Olaszország.

"Mindenhol jó hóviszonyokkal működnek a terepek, nem tudunk arról, hogy hóhiány miatt bárhol zárni kellett volna. Elég jó szezon indult decemberben, azóta is tart" - adott áttekintést.

Arra a kérdésre, hogy megbékéltek-e az emberek a hóágyús hóval, határozottan felelte: elképzelhetetlen ma már egy síterep hóágyúzás nélkül, "élet sem lenne" nélküle.

"Persze, hogy megbékéltek, hiszen

a hóminőségben alig érezhet bárki különbséget a természetes és a hóágyúzott hó között,

ugyanazt az élményt meg lehet kapni. Látjuk is a magyar síterepek népszerűségén" - tette hozzá.

A "mindenholba" beletartoznak a külföldi terepek is, csak nagyon kevés síterep él meg a természetes hóból, Wesselényi Andrea "ma már természetesnek" nevezte, hogy hóágyúznak; a hóágyúzással tudják tartóssá tenni a szezont, illetve a 90-100-120 napos üzemeléssel válig megtérülővé egy terep üzemeltetése.

"A hóágyúzés abban segít, hogy legyen egy biztos alap, amit már decemberben megteremtenek, a lehulló természetes havat pedig rátömörítik. A tömörített hóréteg hűtőszekrényként működik, ami kitart az egész téli szezonban, függetlenül attól, hogy mennyi hó esik egy síterepen" - fejtegette.

A rendszeres hóágyúzást igazából az időjárás hektikussá válása tette szükségessé, vannak hóhiányos, de bőséges időszakok is, nagy felmelegedések, márpedig a síterepek üzemeltetése üzleti vállalkozás, amelyek akár 120-150 napos nyitva tartással is kalkulálnak egy évben, amikor tudják a lifteket járatni, a síelőket odavonzani, viszont a klímaváltozás vagy a felmelegedés miatt aggódókra a mostani szezon éppenséggel rácáfolt, december elejétől lehetett már síelni, így trendeket megfogalmazni nagyon nehéz szerinte.

"Az alacsonyabban fekvő síterepek nagyobb kockázatban vannak,

több kisebb ilyen síterep átalakult, játszótérrel, kalandparkkal kombinált síiskolává alakult át.

Volt, ahol a sítúrázásra koncentrálnak, lebontották a felvonókat. Vannak tehát változások, főleg a kisebb, elszigeteltebb síközpontok esetében látunk olyat, hogy megszűnnek, feladnak funkciót. A nagyobb centrumoknál nem fenyeget a megszűnés veszélye, kiküszöbölik a változásokat a hóágyúzással, depózással" - részletezte Wesselényi Andrea.

A síturizmus egyébként már felállt a pandémia miatti válságból, de az energiaválságból is, Ausztria gyakorlatilag megtelt, februárra szinte lehetetlen foglalni - tette még hozzá hivatalos közlésekre hivatkozva.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×