Magyarországon is lehet síelni, külföldön is; a magyarok nagyon szeretik a hazai síterepeket is a külföldi helyek mellett, négy helyen volt a héten is nyitva sípálya, ezeken kívül a Normafán is lehet sífutni, szánkózni hóágyúzott havon.

Wesselényi Andrea, a sielok.hu alapító-főszerkesztője az InfoRádióban elmondta, Ausztria kiemelkedően népszerű azért a magyarok körében, ezt követi Szlovákia, Szlovénia, Franciaország és Olaszország.

"Mindenhol jó hóviszonyokkal működnek a terepek, nem tudunk arról, hogy hóhiány miatt bárhol zárni kellett volna. Elég jó szezon indult decemberben, azóta is tart" - adott áttekintést.

Arra a kérdésre, hogy megbékéltek-e az emberek a hóágyús hóval, határozottan felelte: elképzelhetetlen ma már egy síterep hóágyúzás nélkül, "élet sem lenne" nélküle.

"Persze, hogy megbékéltek, hiszen

a hóminőségben alig érezhet bárki különbséget a természetes és a hóágyúzott hó között,

ugyanazt az élményt meg lehet kapni. Látjuk is a magyar síterepek népszerűségén" - tette hozzá.

A "mindenholba" beletartoznak a külföldi terepek is, csak nagyon kevés síterep él meg a természetes hóból, Wesselényi Andrea "ma már természetesnek" nevezte, hogy hóágyúznak; a hóágyúzással tudják tartóssá tenni a szezont, illetve a 90-100-120 napos üzemeléssel válig megtérülővé egy terep üzemeltetése.

"A hóágyúzés abban segít, hogy legyen egy biztos alap, amit már decemberben megteremtenek, a lehulló természetes havat pedig rátömörítik. A tömörített hóréteg hűtőszekrényként működik, ami kitart az egész téli szezonban, függetlenül attól, hogy mennyi hó esik egy síterepen" - fejtegette.

A rendszeres hóágyúzást igazából az időjárás hektikussá válása tette szükségessé, vannak hóhiányos, de bőséges időszakok is, nagy felmelegedések, márpedig a síterepek üzemeltetése üzleti vállalkozás, amelyek akár 120-150 napos nyitva tartással is kalkulálnak egy évben, amikor tudják a lifteket járatni, a síelőket odavonzani, viszont a klímaváltozás vagy a felmelegedés miatt aggódókra a mostani szezon éppenséggel rácáfolt, december elejétől lehetett már síelni, így trendeket megfogalmazni nagyon nehéz szerinte.

"Az alacsonyabban fekvő síterepek nagyobb kockázatban vannak,

több kisebb ilyen síterep átalakult, játszótérrel, kalandparkkal kombinált síiskolává alakult át.

Volt, ahol a sítúrázásra koncentrálnak, lebontották a felvonókat. Vannak tehát változások, főleg a kisebb, elszigeteltebb síközpontok esetében látunk olyat, hogy megszűnnek, feladnak funkciót. A nagyobb centrumoknál nem fenyeget a megszűnés veszélye, kiküszöbölik a változásokat a hóágyúzással, depózással" - részletezte Wesselényi Andrea.

A síturizmus egyébként már felállt a pandémia miatti válságból, de az energiaválságból is, Ausztria gyakorlatilag megtelt, februárra szinte lehetetlen foglalni - tette még hozzá hivatalos közlésekre hivatkozva.