Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Caroline Gleich skiing in deep powder at Alta, Utah in 2011
Nyitókép: Lee Cohen/Getty Images

Ha maradt még idei szabadsága, ezt most fontos tudnia

Az éves szabadság egy része átvihető a következő esztendőre, pénz viszont nem kérhető érte.

A munkáltató és a munkavállaló megegyezhet abban, hogy a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év végéig adja ki a munkáltató. Az erre vonatkozó megállapodást viszont a feleknek évente meg kell kötniük – derül ki az economx.hu cikkéből.

A Munka törvénykönyve főszabálya szerint a szabadságot a tárgyévben kell kiadni, de szűk körben van arra lehetőség, hogy a szabadnapok egy részét a munkáltató átvigye a következő évre. A tárgyévben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadságot úgy adja ki a munkáltató, hogy a szabadság kiadása az esedékesség évében megkezdődik, de a megszakítás nélküli tartama csak a következő évben jár le, de az átnyúló szabadságrész nem haladhatja meg az öt munkanapot.

Előfordulhatnak olyan esetek, hogy lehetetlen bizonyos indokok miatt a szabadság tárgyévben történő kiadása. Ebben az esetben az akadály megszűnését követő hatvan napon belül ki kell adni az elmaradt szabadnapokat.

A Munka törvénykönyve nevesít még egy olyan esetet, amikor a szabadság a tárgyévet követő évre átvihető. Ez a lehetőség akkor áll fenn, ha a munkavállaló munkaviszonya a tárgyév október 1-jén, vagy utána jött létre. Ebben az esetben március 31-ig ki kell adni a fennmaradt szabadnapokat.

Sokakban tévesen él az a kép, hogy a ki nem adott szabadságot a munkavállaló év végén pénzben megváltathatja, ez azonban főszabály szerint nem igaz, a munkáltató kizárólag a munkaviszony megszűnésekor ki nem adott arányos szabadság megváltására köteles.

Az apasági és szülői szabadság esetében a megváltásra nincs lehetőség ebben az esetben sem, azt természetben kell kiadni.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×