Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Schanda Balázs, Sulyok Tamás elnök, Szabó Marcel (felső sor, b-j), valamint Juhász Miklós és  Juhász Imre (alsó sor, b-j) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános ülésén az MTA szabályozása ügyében tartott határozathirdetésen 2022. november 15-én.
Nyitókép: Soós Lajos

Semmi következménye nincs az Alaptörvény-ellenes jogalkotásnak

Jelenleg tizennégy Alaptörvény-ellenes jogszabály korrekciójával adós az Országgyűlés, amiből tizenkettőnek már lejárt a határideje, a legrégebbinek tíz éve.

Az Alkotmánybíróság jelenleg tizennégy teljesítetlen jogalkotói mulasztást tart nyilván, amelyek közül tizenháromnak az Országgyűlés, míg egynek a közlekedésért felelős miniszter a címzettje - adta hírül az Index. A tizennégy megállapított mulasztásból tizenkettőnek már lejárt a határideje, két jogalkotói mulasztást viszont még határidőn belül orvosolhat a parlament.

Ha az Alkotmánybíróság eljárása során a jogalkotó általi mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenességet állapít meg,

akkor határidő megjelölésével a mulasztást elkövető szervet felhívja feladatának teljesítésére.

Az alkotmánybírósági törvény szerint a jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha:

  1. nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg,

  2. kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására,

  3. vagy a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos.

Mindennek az alkotmánybírósági hatáskörnek az az elvi alapja, hogy a jogalkotói mulasztás miatti alaptörvénysértő helyzet megszüntetése nem az Alkotmánybíróság, hanem a jogalkotó feladata, tehát az alkotmánybírák nem vehetik át a törvényhozó felelősségét. Viszont a jogalkotó mérlegelés nélkül köteles (lenne) a mulasztást megállapító határozatban megjelölt határidőben olyan normát alkotni, amely megszünteti az alkotmányellenes helyzetet. Csakhogy a mulasztásnak nincs semmiféle jogi szankciója - foglalja össze a portál a tudnivalókat.

A tizennégy, Országgyűlésre, illetve a közlekedésért felelős miniszterre vonatkozó mulasztást az Alkotmánybíróság a weboldalán tette közzé.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×