A schengeni terület külső határainak őrzése jogi kötelezettsége az érintett országoknak, de nemcsak az adott nemzetállam, hanem a schengeni térség belső határral rendelkező államok érdekében is szűrni kell, például az útlevél-hamisítás vagy terrorgyanú végett – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Bakondi György. Mint mondta, emellett minden schengeni tagállamnak joga van arra, hogy időlegesen – közegészségügyi, közbiztonsági, nemzetbiztonsági okokból – határellenőrzést vezessen be, de azt előzetesen be kell jelentenie az Európai Uniónak.

A miniszterelnöki belbiztonsági főtanácsadó úgy véli, az ilyen lezárások egyre gyakoribbá váltak, egyre inkább fenyegetettnek érzik magukat a schengeni belső határ mögött élők, ezért a politika porondján, egy-egy választás alkalmával egyre fontosabb kérdéssé válik a migráció. Bakondi György szerint nem véletlen, hogy a Európai Unió miért siet az új migrációs paktum elfogadásával.

„Nem biztosak abban, hogy a jövőre esedékes választásokon a mostanihoz hasonló, liberális és baloldali többségű Európai Parlament és Bizottság jön létre, ezért fontosnak tartják, hogy mielőbb megvalósítsák az elképzeléseket”

– fogalmazott a szakértő, aki szerint egy rendkívül tudatos ideológiai és politikai lépéssorról van szó.

Emlékeztetett, Nancy Faeser német szövetségi belügyminiszter szavazati jogot adna a Németországban élő külföldieknek, akiknek a száma eléri a 14 millió. A szociáldemokrata párt vélhetően úgy gondolja, hogy ebből politikailag profitálhat, hiszen ez a muszlim tömeg nyilván nem fog egy nemzeti, konzervatív, keresztény pártcsoportra szavazni – magyarázta Bakondi György, arra is felhívva a figyelmet, hogy miközben Németország ie lezárta a határait, olyan civil szervezeteket finanszíroz, amik az afrikai partoktól az olasz partokig viszik nagy számban az illegális bevándorlókat, ami Olaszországnak érthetően nem tetszik.

Bakondi György szerint a legfontosabb különbség a támogató és a negatívabban viszonyuló országok között az, hogy előbbiek általában – főleg 2015 óta – humanitárius szempontból közelítik meg a migráció kérdését, mondván „erősek vagyunk, segítenünk kell”, vagy azzal magyarázzák szükségességét, hogy csökken a lakosság, növekszik a munkaerőhiány. A másik országcsoport is elismeri, hogy van ennek egy humanitárius összefüggése is, de emellett egy belső biztonsági, szuverenitási kérdései is – mondta.

Az új menekültügyi paktumot illetően kiemelte: ha a magyar alkotmány kimondja, hogy népcsoportot betelepíteni Magyarországra csak a parlament hozzájárulásával lehet, akkor elfogadhatatlan egy olyan külső szabály, ami értelmében az Európa Unió döntheti el a jövőben, hogy egy válsághelyzetben lévő ország kérésre hova és hány főt telepít. Ráadásul itt pénzbeli megváltásról sincs szó, mint az általános kötelező beléptetési kvótáknál, tehát muszáj befogadni, elbírálni a menedékkérelmüket, és ha nem kapja meg a menekültstátuszt, gondoskodni kellene a visszaszállításáról oda, ahonnan jött.

Határévdelem

„A tömeges, legázolásos, erőszakos, felfegyverkezve elkövetett cselekmények súlyossága arra kényszerít bennünket, hogy a határőrizet módszertanát, az eszközellátását, annak a jelenlegi szituációba való megfelelését is vizsgáljuk” – fogalmazott nemrégiben a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Azzal kapcsolatban, hogy min lehet még változtatni, szigorítani, Bakondi György az Arénában kifejtette, hogy a most is működtetett többlépcsős, többvonalas határőrizeti rendszer mozgatható, a tipikus áthaladási csomópontok lefedhetők. További térfigyelők is kihelyezhetők és a rendőrség reagálóképessége is fejleszthető – sorolta.

Fontosnak nevezet, hogy folyatódjon az együttműködés és a közös járőrözés a szerb rendőrhatósággal, különös tekintettel „a túloldalon tapasztalható rendkívül bonyolult és veszélyes” helyzetre. Kiemelte azt is, hogy a szerb és osztrák partnerekkel közösen a magyar rendőri erők is részt vesznek az észak-macedón–szerb határszakasz ellenőrzésében. Megfogalmazása szerint igyekeznek minél távolabbról távol tartani, kiszűrni mindazokat, akik a magyar vagy román határ felé igyekeznek.

„Nemzetközi együttműködés, rendőri együttműködés, technika fejlesztés és nem utolsó sorban a technikai eszközeink védelme”

– sorolta a a magyar határvédelem prioritásait Bakondi György. Utóbbit illetően megjegyezte, idén már több mint 130 járművet rongáltak meg az illegális bevándorlók, sokszor abban ülők testi épségét is veszélyeztetve. „Ma már arra kényszerülünk (…), hogy vasrács védi az üvegeket minden irányból, de ezzel együtt is nyugtalanítóak a támadások, mert vasgolyóval lőnek, óriási téglákkal, farönkökkel.”

Végül, de nem utolsó sorban Magyarország aktívan részt vesz európai szintű nemzetbiztonság együttműködésekben is, hogy minél több ismeretre tegyen szert az embercsempészek szervezeti felépítéséről, működési mechanizmusáról, összetételéről és technikai ellátottságáról. „Hogy a technikai eszközök segítségével és a titkosszolgálati módszerek, információcsere segítségével képesek legyünk az embercsempészek hálózatát szétzúzni.”