Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
317.23
bux:
146772.66
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Madrid voting for elections of the community for government. hand voting in a poll Getty Images
Nyitókép: Alfonso Sangiao/Getty Images

Hann Endre: a többség kormányváltást akar, csak nincs, akire szavazna

A Medián felmérése szerint a lakosság kétharmada úgy véli, rossz irányba megy az ország, a választópolgárok harmada viszont továbbra sem lát politikai alternatívát. A közvélemény-kutató cég ügyvezető igazgatója a mérési eredményekről azt mondta, a falvakban élők is egyre elégedetlenebbek, a Fidesz népszerűségvesztéséből viszont csak a kispártok profitálnak.

A Medián mérése szerint az első jelentős változás, ami az elmúlt szűk félévben bekövetkezett, hogy a Fidesz tendenciaszerűen veszített a támogatottságából, ami önmagában nem egy „drámai dolog”, hiszen minden normális parlamenti ciklus közepetáján szokott valamelyest gyengülni az épp hatalmon lévő politikai erő – fogalmazott az InfoRádióban Hann Endre.

A kormányzópárt helyzete annyiban viszont mégis sajátos, hogy a támogatottsága csökkenése mellett komoly, elsősorban gazdasági problémákkal is szembenéz, ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében nincs egy komoly kihívó, aki ki tudná azt ellensúlyozni – tette hozzá a közvélemény-kutató cég ügyvezető igazgatója. Magyarán,

az ellenzéki pártok továbbra sem tudnak előnyt kovácsolni a Fidesz népszerűségvesztéséből.

A szakértő szerint a kutatásuk egyik legsúlyosabb üzenete tehát, hogy az ellenzéki pártok – köztük a Demokratikus Koalíció és a Momentum is, amik úgy érezhetik, hogy esélyük lehet az ellenzék vezető ereje lenni – nemhogy erősödnének ebben a helyzetben, hanem időről időre egy kicsit gyengülnek is.

Érdekes kivételt jelentenek a mainstream ellenzéken kívüli, azokkal szemben alternatívát kínáló formációk, mint a Mi Hazánk, a Jakab Péter által alapított Nép Pártján nevű párt, vagy a Márki-Zay Péter néppárttá alakul Mindenki Magyarországa mozgalma, amik képesek voltak apróbb előnyökre szert tenni – jegyezte meg Hann Endre. „Sőt, akkoriban készült a felmérés, amikor bejelentették, hogy párttá alakul Vona Gábor mozgalma is, és mindjárt kapott 1 százalékot.” Bár ezek nem egyértelműen tartós és jelentős változások, és nem feltétlenül fognak mandátumot érő támogatottságot jelenteni a következő választáson – jegyezte meg.

Mindenesetre figyelemreméltó és súlyos jelzés az ellenzék számára, hogy miközben nemhogy erősödnének, hanem inkább stagnálnak, aközben a társadalom növekvő többsége amellett van, hogy kormányváltás legyen – folytatta az ügyvezető igazgatója. A Medián felmérésében az erre vonatkozó kérdés úgy hangzott: A következő választás után mit szeretne jobban, ha kormányváltás lenne, vagy ha maradna a mostani kormány?, amire – Hann Endre szavai alapján – az „elsöprő többség” (52 százalék) az előbbit válaszolta, csak épp nem látnak olyan kormányképes kihívót, akire szavaznának is.

A szakértő szerint a kormány munkáját, tevékenységét illetően elégedettségről nem igazán lehet beszélni, miután a klasszikus,

a közhangulatot jól mérő kérdésük esetében, miszerint jó, vagy rossz irányba halad-e az ország, utóbbit érzékelők aránya (65 százalék) rekordot állított be.

Megjegyezte: figyelemreméltó, hogy a Medián mérése szerint jelenleg a szavazásra jogosultak 34 százaléka nem tud/nem akar választani a pártkínálatból, de az ő többségük (59 százalék) is kormányváltást szeretne, ami tulajdonképpen egy tartalék elvileg az ellenzék számára.

A demográfiai, szociológiai vonalak nagyjából ott húzódnak, ahol már a tavalyi választásokon is: a kevésbé iskolázott, rosszabb körülmények között élők, kisebb településeken lakók körében valamivel nagyobb a Fidesz támogatottsága, de meglepő mód már a falvakban élők körében is enyhet többségben vannak azok, akik kormányváltás szeretnének – tette hozzá a szakértő. „Nem beszélve a hagyományosan liberális, baloldali Budapestről, ahol kétharmad mondja azt, hogy kormányváltást szeretne.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Eséssel indították a szerdai kereskedést az ázsiai részvénypiacok, miután az olajárak újabb emelkedése felerősítette az inflációs félelmeket, és világszerte feljebb hajtotta az állampapírpiaci hozamokat. A befektetők attól tartanak, hogy az energiaellátás tartós zavarai és a magasabb olajárak lassíthatják az infláció mérséklődését, ezért a jegybankok a korábban vártnál tovább tarthatják szigorúan a monetáris kondíciókat. A kedvezőtlen hangulat már a keddi amerikai és európai kereskedésben is éreztette hatását, a ma reggeli ázsiai kereskedésben pedig az amerikai részvényindexek határidős jegyzései is lejjebb kerültek. Ázsiában a Nikkei és a Kospi is esett, a befektetők a közelgő japán kamatdöntésre, valamint a jen gyengülésére adott esetleges jegybanki válaszra is figyelnek. A Brent ára közben hordónként 96 dollár közelébe emelkedett. A tengerentúlon a nap végére a Dow 0,56 százalékkal, míg az S&P árfolyama 0,46, a Nasdaq-é pedig 0,45 százalékkal emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×