Infostart.hu
eur:
388.57
usd:
335.06
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Munkagépekkel talajelőkészítő munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Döntött a Kúria az akkumulátorgyáras népszavazások ügyében

A Magyar Közlöny kedd esti számában közzétett kúriai határozat a Nemzeti Választási Bizottság elutasító döntését hagyta jóvá, vagyis nem lehet népszavazást tartani ilyen témában.

Az LMP még január végén országos referendumot kezdeményezett az akkumulátorgyárak építése ügyében. A zöldpárt az alábbi népszavazási kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítés céljából: „Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?”

Az NVB március 21-én megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A határozat elleni tiltakozásul fáklyás demonstrációt tartottak az NVB székháza előtt, ahol Kanász-Nagy Máté, a párt frakcióvezető-helyettese kijelentette: „A Fidesz az országot akkumulátorgyarmattá akarja tenni, és teszi ezt úgy, hogy a társadalom többsége elutasítja ezt a politikát” – idézi föl az Index.

A döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, amiben kifogásolták, hogy az NVB elszakadt a tételes alkotmányjogi és népszavazási szakjogi szempontoktól. A Kúria háromtagú tanácsa végül június 27-i végzésében helybenhagyta az NVB határozatát.

Ugyanakkor márciusban az LMP újabb országos népszavazási kezdeményezést adott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A beadott kezdeményezésben azt kérdezték: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembe helyezését engedélyezni, amelynek az üzembe helyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?

Ezt a Nemzeti Választási Bizottság határozatban utasította el azzal az indoklással, hogy mivel egy akkumulátorgyár engedélyezési eljárása több évig tart,

a sikeres népszavazás után megalkotandó jogszabály olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amik a hatálybalépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak.

a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amit újból elutasítottak. Az indoklás úgy szólt, hogy egy akkumulátorgyár engedélyezési eljárása több évig tart, a sikeres népszavazás után megalkotandó jogszabály ezért olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amelyek a hatálybalépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak.

Az NVB azt is kifogásolta, hogy egy választópolgár nem tudja, hogy nem csak az elektromos autók akkumulátorait gyártó ipari létesítmények engedélyezési eljárása tekintetében eszközöl változást, hanem valamennyi, így például a háztartási kisgépek vagy a játékokhoz használt akkumulátorok, vagy a megújuló energia tárolására használt ipari akkumulátorok engedélyezési eljárása tekintetében is.

A Magyar Közlöny kedd esti számában megjelent kúriai határozat az NVB ezen döntését hagyta jóvá. Ennek értelmében nem lehet a kérdésről népszavazást tartani.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×