Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Vadgázolás miatt egy másik személygépkocsival ütközött és megsérült autó az 5-ös főúton Dabasnál 2018. november 12-én. A balesetben hárman súlyosan megsérültek.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Vigyázat, változtak az autós vadbalesetek szabályai – csak három kiskapu maradt

Módosult a vadászati törvény, és már csak három esetben követelheti kára megtérítését a vétlen autós.

Július elsején lépett hatályba A vadvédelemről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény legutóbbi módosítása. Eszerint július elsejét követően "a vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni. A vadászható állat által okozott kárért a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni."

Nem minősül a vadászatra jogosulttal szemben felróható magatartásnak, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.

A vadászati törvény módosítása azt is kimondja, hogy a gyorsforgalmi utakat úgy kell üzemeltetni, hogy azokra a vad ne jusson fel. Noha voltak olyan értelmezések, hogy ezentúl szinte minden esetben az autót vezető lesz a hibás vadgázolás esetén, de a kozlekedesbiztonsag.kti.hu cikke szerint a lényegét tekintve a korábbi bírói gyakorlatot szövegezték át törvénnyé.

Kovács Kázmér közlekedési ügyekre specializálódott ügyvéd, a Magyar Autóklub Jogi Bizottságának elnöke a törvénymódosítás kapcsán nem számít jelentős változásra a joggyakorlatban, mert eddig sem nagyon volt példa arra, hogy a szabályosan közlekedő autós érvényesíteni tudta volna kárigényét a területileg illetékes vadásztársasággal szemben. Erre kizárólag akkor lett volna lehetősége, ha bizonyítani tudja, hogy a vadásztársaságnak felróható cselekedetek vagy körülmények miatt futott ki a vad a közútra.

Ilyen felróható cselekmény vagy körülmény például a vadászat, ha közvetlenül az út közelében zajlik vagy ha abba az irányba hajtják a vadat. Ha az út közvetlen közelében alakítottak ki etető-itató helyet a vadak számára, vagy ha a vadásztársaság annak ellenére nem kérte a rendőrség és a közútkezelő intézkedését – vadveszélyre figyelmeztető táblák kihelyezését –, hogy az adott szakaszon korábban gyakoriak voltak a vadelütések.

Az évek óta fennálló töretlen bírói gyakorlat szerint a vadgazdálkodás és gépjármű-üzembetartás is veszélyes üzemnek minősül. Két veszélyes üzem konfliktusa esetén pedig a felek a felróhatóságuk arányában kötelesek egymásnak kártérítést fizetni. Ha a történtekért egyik fél felelőssége sem állapítható meg, mindkét (vagy több) érintett a maga kárát köteles viselni. Ez a gyakorlatban eddig azt jelentette, hogy a területileg illetékes vadásztársaság tudomásul vette a balesetet szenvedett vad pusztulását, az elszenvedett vadkárt, az autós pedig fizette az autóban keletkezett károkat.

Tavaly több mint hétezer vadászható nagyvadat gázoltak el a hazai utakon.

Kovács Kázmér attól nem tart, hogy a jövőben a vadásztársaságok az autósokra próbálnák majd hárítani a vadkárt, azaz kifizettetnék velük az elgázolt állat értékét, ami esetenként pár tízezer forinttól akár milliós összegre is rúghat. Eddig is kizárólag olyan estekben szánták rá magukat a társaságok ilyen lépésre, ha a sofőr bizonyíthatóan gyorsabban hajtott a megengedettnél vagy más olyan szabályszegést követett el, ami ok-okozati összefüggésbe volt hozható a vadelütéssel.

A módosított törvény már azt is előírja, hogy „a gyorsforgalmi utakat úgy kell üzemeltetni, hogy azokra a vad ne jusson fel”. Immár nem elég egy autópályán kihelyezni a vadveszélyre figyelmeztető táblákat. Olyan magas és erős kerítést kell építeni a pálya mellett, hogy a vadak ne juthassanak a pályára. Számos ítélet marasztalta el az autópályák üzemeltetőit, amiért nem volt megfelelő magasságú, erősségű a vadkerítés, vagy mert egyes szakaszokon megrongálódott, átszakadt és szabad utat engedett a vadaknak.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×