Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország, Közép-Európa és Németország „szétválaszthatatlanul össze van tapasztva”, és „a versenyképesség megőrzésében a legtermészetesebb szövetségesek vagyunk és leszünk a jövőben is”.

Elmondta: a harci járműveket gyártó üzem mellett tesztpálya és kísérleti csarnok is van, vagyis a gyártás és a kutatás-fejlesztés egy helyen valósul meg. „Ahogy a nagykönyvben meg van írva: made in Hungary a szó minden értelmében” – fogalmazott a kormányfő, aki ugyanakkor jelezte azt is, német technológia nélkül ez a "made in Hungary sem lenne olyan, amilyen”.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra: bár sokan, akik nem foglalkoznak hadiiparral, azt gondolhatják, hogy mivel háború van, a gyáralapítással az események után futnak, azonban ez nem így történt. Felidézte: még 2017-ben hozták meg az első döntéseket, a várpalotai gyárról pedig 2020-ban, jó két évvel az orosz–ukrán háború előtt döntöttek.

„Minden, amit önök itt látnak, az hamarabb történt, mint ahogy a többiek rájöttek arra, hogy erre szükség lesz” – jelezte az átadási ünnepség résztvevőinek, hangsúlyozva, csak a nagy országok lehetnek lassúak, kisebbeknek fürgének és előrelátónak kell lenniük.

Értékelése szerint a zalaegerszegi gyár átadása ezért egy német–magyar közös bölcsességnek és előrelátásnak, az európai és a világpolitikai helyzet közös értékelésének az eredménye. Egyben köszönetet mondott Armin Pappergernek, a Rheinmetall elnökének, amiért gondolataival is segítette a kormány döntéseit.

Kitért arra is: a gyár kapuján „magyar földön gyártott német Hiúzok lopakodnak majd ki”, és a gyárat magyar munkások és magyar mérnökök fogják működtetni. Megjegyezte: ezt akkor is észben kell tartani, amikor az „agyonkritizált magyar oktatási rendszerre gondolunk”, hiszen azok a mérnökök, munkások, akik világ legmodernebb technológiájával dolgoznak majd, mind magyar iskolákban szerezték meg a tudásuk alapjait.

A békéhez erő kell – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta,

a kormány nem adta fel annak tervét, hogy önálló védelmi ipart építsen ki.

A kormányfő sületlenségnek nevezte azt az álláspontot, hogy a békéhez nem erő, hanem erőtlenség kell. Közölte, a békéhez lelki, gazdasági és katonai erő kell.

Kifejtette: lelki erő azért kell, hogy Magyarország ellenálljon a háborúpártiak nyomásának, amivel be akarják az országot préselni a háborúba. Magyarországnak a béke az egyetlen vállalható erkölcsi és politikai álláspont – fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta, gazdasági erőre azért van szükség, hogy az ország túl tudjon lendülni azokon a bajokon, amelyeket az orosz–ukrán háború és az amiatt kivetett szankciók okoztak, és amelyek falnak viszik az európai gazdaságot. Hozzátette: katonai erőre azért van szükség, hogy mindenki lássa, háborús időkben is megőrzik az ország biztonságát, ezért „háborúskodás helyett hasznosabb jóban lenni velünk”.

Közölte azt is, hogy lassan négy éve válságüzemmódban dolgozik a kormány, de nagy terveit mégsem adta fel. Nem adtuk fel, hogy önálló magyar védelmi ipart építsünk és nem tettünk le arról sem, hogy a magyar innováció és technológia a világ élvonalába kerüljön – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a háború megerősítette eltökéltségüket, hogy a magyar haderőt meg kell újítani.

Ismertette: Magyarországon idén a védelmi kiadások szintje eléri a nemzeti össztermék két százalékát, és reményeik szerint ezt a szintet jövőre is tartani fogják. Jelezte, ez nemcsak Magyarország védelme szempontjából fontos, hanem kötelesség is, mert az ország tagja a NATO-nak.

Orbán Viktor szerint a magyaroknak katonáskodni sem most kell megtanulnia, a magyar hadi erények régi időkre nyúlnak vissza, „ezt a német barátaink is jól tudják” – fogalmazott.

„Nem a homokra építünk, amikor újra erős magyar hadsereget akarunk létrehozni.”

Kiemelve a térségben történt beruházásokat azt mondta, Zalaegerszeg olyan hely lett, ahonnan jól lehet látni a jövőt, legalábbis ami a járműipart, a haditechnikát és az elektronikát illeti.

Kitért arra a megállapodásra, amelynek része az izraeli UVision cég is; vegyesvállalatot hoznak létre Magyarországon harci drónok gyártására. „Ha én azt hallanám egy országról, hogy németekkel és izraeliekkel közösen gyárt és fejleszt haditechnikát, kétszer is meggondolnám, hogy újat húzzak-e vele és ez jó hír minden magyar számára” – fogalmazott.

Beszámolt arról is, hogy Várpalotán jövőre működni kezd Európa egyik legmodernebb lőszergyára szintén Rheinmetall-lal közösen működtetve. Hozzátette: egy éve adták át az Airbus gyulai gyárát, ahol a legmodernebb harci helikopterekhez gyártanak alkatrészeket.

Nem elégszenek meg azzal, hogy külföldi partnereket hívnak az országba – mondta. Közölte, Csehországban magyar kézbe vették a harcászati és kiképző repülőgépeket gyártó Aero Vodochody céget is, így már van magyar tulajdonú repülőgépgyár is.

A miniszterelnök megköszönte Zalaegerszegnek, hogy otthont adott a beruházásnak, és azt kívánta, hogy „ezek a gyárak álljanak és termeljenek hosszú ideig, bizonyítékául annak, hogy mi magyarok nagy dolgokra voltunk, vagyunk és leszünk hivatottak”.

Európa legkorszerűbb harckocsigyára épült meg

A cégcsoporton belül világrekord gyorsasággal épült meg Európa legmodernebb és legkiválóbb harckocsigyára, amely kimagasló védelmi képességeket ad Magyarországnak – jelentette ki a Rheinmetall elnöke a társaság zalaegerszegi üzemének avatóján pénteken.

Armin Papperger kifejtette: Magyarország része az európai légvédelmi kezdeményezésnek, megvan a képesség és a kapacitás arra, hogy itt légvédelmi fegyvereket és lőszereket is gyártsanak. Készen állunk arra, hogy Magyarország lényeges szereplője legyen az európai védelmi iparnak” – jelezte a Rheinmetall elnöke.

Hozzátette, hogy nemcsak betonból és acélból áll a gyár, hanem az emberekről is szól, az utóbbi évek során több mint 200 magyar dolgozót képeztek már ki, és még több százan csatlakoznak majd a következő években.

Armin Papperger úgy vélekedett, Magyarország stratégiai döntést hozott, amikor – felismerve a kormány legfontosabb feladatát, hogy megvédje saját állampolgárait, katonáit – a védelmi ipar fejlesztésébe fogott.

„A szabadság nem jár ingyen, a demokráciáért, a szabadságért kemény árat kell fizetni”, az Európai Unió és a NATO-tagállamok védelméért is meg kell küzdeni.

A Rheinmetall számára Magyarország nemcsak ügyfél, de kooperációs partner is egyben, a világon az öt legnagyobb befektetési piaca közé tartozik olyan hatalmas országok mellett, mint az Egyesült Királyság, Németország, Ausztrália és az Egyesült Államok. Ez csak azért alakulhatott így, mert az ország nagyon fontos víziót vázolt fel a védelmi ipar fejlesztésében – emelte ki Armin Papperger.

Az eseményen résztvevő mintegy 200 meghívott, a védelemiparban és a Lynx-projektben érdekelt hazai és a partnernemzetek képviselői és politikusok előtt együttműködési megállapodást írt alá Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Armin Papperger. Ennek értelmében a Rheinmetall Italia SpA, az izraeli UVision Air Ltd. és a magyar állam vegyesvállalatot hoz létre távirányítású precíziós lőszerek gyártására, beszerzésére.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf ebből az alkalomból az MTI-nek azt mondta: a 21. század kihívásainak való megfelelés érdekében a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség az elérhető legmagasabb szintű technológiát képviselő eszközök beszerzésével építi és erősíti képességeit. „A modern, high-tech magyar haderő felállítása biztosítja, hogy

a Magyar Honvédség nemcsak hazánk védelmét tudja hatékonyan és megfelelően ellátni, de nemzetközi szövetségesi kötelezettségeinek is maradéktalanul képes megfelelni”.

A precíziós lőszereket izraeli hadműveleti tapasztalatok alapján fejlesztették ki, figyelembe véve a közelmúlt háborús konfliktusait is, egyúttal tökéletes kiegészítői lehetnek a Rheinmetalltól érkező Lynx gyalogsági harcjárművek fegyverzetének – jelezte a miniszter.

A zalaegerszegi harcjárműgyár átadóünnepségének végén Orbán Viktor és Armin Papperger egy-egy gomb megnyomásával szimbolikusan is elindította a gyártást, majd egy Lynx vázát gördítettek be a rendezvénytérbe.

A Rheinmetall sajtóközleménye szerint a Rheinmetall Hungary Zrt. elsődlegesen a magyar katonai erők számára lánctalpas és kerekes járművek – elsősorban a Lynx pánélozott harcjárművek – fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. Zalaegerszegen 33 hektáros területen épült, a későbbiekben összesen 350 embert foglalkoztató fejlesztési, gyártási és tesztközpont, amelyhez klímakamra és lőcsatorna is tartozik.

A kormánnyal kötött megállapodás alapján összesen 209 darab, hét különböző típusú Lynxet, 18 támogató járművet és 38 katonai teherautót szállít a Magyar Honvédségnek a Rheinmetall. Az első szakaszban 46 Lynx és kilenc támogató jármű érkezik Németországból – amelyek szállítása már elkezdődött –, majd a második fázisban már a zalai gyárból szállítanak le 172 Lynx harcjárművet.