eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Az áradó Rába folyó Csörötneknél 2023. augusztus 5-én. A Nyugat-Dunántúli Vízügy Igazgatóság tájékoztatása szerint a Rába vízszintje ezen a napon hajnalban 476 centiméteres vízállásnál tetőzött. Körmendnél reggel 387 centimétert mértek, a tetőzést itt 500-510 centimétert meghaladó vízállással másnap reggelre várják, ami miatt a szakemberek szerint a legmagasabb harmadfokú árvízvédelmi készültség elrendelésére lesz szükség a folyószakaszon.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Fellélegezhetünk? Most már az apadás veszélyei leselkednek ránk

Több mint 160 kilométeren van árvízvédelmi készültség az országban. Mindenhol folyamatos apadásra készülnek a szakemberek, de a veszély még nem múlt el teljesen. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője azt mondta az InfoRádióban, hogy a mostani nagy árhullám utánpótlás nélkül vonul le.

Vasárnap este hat óra óta már sehol nincs az országban harmadfokú készültség, ami állandó jelenlétet követel a gátakon a vízügyesektől. Siklós Gabriella tájékoztatása szerint már azok a munkatársak is hazatérhettek, akiket több mint egy héttel ezelőtt küldtek más vízügyi igazgatóságok azokra a területekre, ahol a legnagyobb baj volt. Azonban továbbra is óvatosnak és kellően körültekintőnek kell lenni, mert

apadáskor sokszor nagyobb a veszély, mint áradáskor.

Amíg egy bizonyos víztömeg nyomja a töltéseket, a gátakat a medertől kifelé, addig nem múlik el a veszély teljesen. A szóvivő elmondta: Drávaszabolcsnál már 5 méter alatt van a vízállás, és a védelemvezető úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi már egy olyan állapot, amikor már valamennyire fel lehet lélegezni. Ugyanakkor fennmarad a másodfokú készültség, vagyis a figyelőszolgálatok – kisebb számban – még működnek.

A szakembereknek főleg olyan kisebb esetekben kellett közbeavatkozniuk, amikor például a töltés a mentett oldalon átázott vagy olyan jelenségeket produkált, ami után szükségessé vált a vízügyesek közbelépése homokzsákok lerakásával.

Ahogy a szóvivő fogalmazott: a legkritikusabb helyzet a Rábánál és a Muránál volt, ahol jóval tovább kellett figyelni a fennálló helyzetet, mint ahogy az egyébként megszokott hasonló szituációkban.

„Most egy olyan víztömeg jött, ami elképesztően szokatlan, és ami nagyon-nagyon lassan vonult le. Ezeken a nyugat-magyarországi folyókon általában gyorsan jön és aztán gyorsan megy a víz.

Most viszont gyorsan jött, de egy picit lassabban ment.”

A Dráva 1972 óta nem produkált akkora víztömeget, mint a közelmúltban. Múlt héten a Dráván, a Somogy vármegyei Őrtilosnál több mint 10 cm-rel megdőlt a valaha mért legmagasabb vízállás. A Rábán pedig Körmendnél és Szentgotthárdnál csak 10-15 centin múlott az új rekord, míg Letenyénél 2 centivel maradt el a vízállás a valaha regisztrált legmagasabb vízszinttől.

„Mindegyik nyugat-magyarországi folyón olyan mennyiségű csapadék érkezett a vízgyűjtőkről, ami nagyon-nagyon ritka” – tette hozzá Siklós Gabriella.

Bizonyos területeken ügyelni kellett arra, hogy ne kerüljenek veszélybe a lakott területek, ezért például Drávaszabolcsnál megerősítették az állami védvonalat. Ez ugyancsak nem gyakori beavatkozás. Magyarországon ugyanis az úgynevezett mértékadó árvízszint felett egy méterrel építették ki az állami védvonalakat. Az elmúlt napok történései miatt viszont Drávaszabolcsnál arra kényszerültek a vízügyesek, hogy a biztonság kedvéért még feljebb helyezzék a vonalat.

Volt, ahol 20 centiméterrel került feljebb a homokzsákokkal való megerősítést követően.

Ezen a területen, illetve a környéken 31 település volt érintett, ezért az átlagosnál nagyobb figyelemre volt szükség.

Siklós Gabriella hozzátette: a Rábánál automata víztározókat kezdtek el működtetni, amelyek több 100 ezer köbméter vizet fogadtak be. Ezek az elmúlt években nem voltak használatban. Ha ezeket nem vetik be, akár bekövetkezhetett volna az is, hogy a víz elönti Rönököt vagy Rábagyarmatot. A szóvivő szerint a következő 5-6 napban nem kell tartani semmilyen utánpótlástól, nagyobb csapadékmennyiségtől a vízgyűjtők területén. „Ez az árhullám levonul anélkül, hogy újabb utánpótlást kapna.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 12:10
×
×
×
×