eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az áradó Rába folyó Csörötneknél 2023. augusztus 5-én. A Nyugat-Dunántúli Vízügy Igazgatóság tájékoztatása szerint a Rába vízszintje ezen a napon hajnalban 476 centiméteres vízállásnál tetőzött. Körmendnél reggel 387 centimétert mértek, a tetőzést itt 500-510 centimétert meghaladó vízállással másnap reggelre várják, ami miatt a szakemberek szerint a legmagasabb harmadfokú árvízvédelmi készültség elrendelésére lesz szükség a folyószakaszon.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Fellélegezhetünk? Most már az apadás veszélyei leselkednek ránk

Több mint 160 kilométeren van árvízvédelmi készültség az országban. Mindenhol folyamatos apadásra készülnek a szakemberek, de a veszély még nem múlt el teljesen. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője azt mondta az InfoRádióban, hogy a mostani nagy árhullám utánpótlás nélkül vonul le.

Vasárnap este hat óra óta már sehol nincs az országban harmadfokú készültség, ami állandó jelenlétet követel a gátakon a vízügyesektől. Siklós Gabriella tájékoztatása szerint már azok a munkatársak is hazatérhettek, akiket több mint egy héttel ezelőtt küldtek más vízügyi igazgatóságok azokra a területekre, ahol a legnagyobb baj volt. Azonban továbbra is óvatosnak és kellően körültekintőnek kell lenni, mert

apadáskor sokszor nagyobb a veszély, mint áradáskor.

Amíg egy bizonyos víztömeg nyomja a töltéseket, a gátakat a medertől kifelé, addig nem múlik el a veszély teljesen. A szóvivő elmondta: Drávaszabolcsnál már 5 méter alatt van a vízállás, és a védelemvezető úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi már egy olyan állapot, amikor már valamennyire fel lehet lélegezni. Ugyanakkor fennmarad a másodfokú készültség, vagyis a figyelőszolgálatok – kisebb számban – még működnek.

A szakembereknek főleg olyan kisebb esetekben kellett közbeavatkozniuk, amikor például a töltés a mentett oldalon átázott vagy olyan jelenségeket produkált, ami után szükségessé vált a vízügyesek közbelépése homokzsákok lerakásával.

Ahogy a szóvivő fogalmazott: a legkritikusabb helyzet a Rábánál és a Muránál volt, ahol jóval tovább kellett figyelni a fennálló helyzetet, mint ahogy az egyébként megszokott hasonló szituációkban.

„Most egy olyan víztömeg jött, ami elképesztően szokatlan, és ami nagyon-nagyon lassan vonult le. Ezeken a nyugat-magyarországi folyókon általában gyorsan jön és aztán gyorsan megy a víz.

Most viszont gyorsan jött, de egy picit lassabban ment.”

A Dráva 1972 óta nem produkált akkora víztömeget, mint a közelmúltban. Múlt héten a Dráván, a Somogy vármegyei Őrtilosnál több mint 10 cm-rel megdőlt a valaha mért legmagasabb vízállás. A Rábán pedig Körmendnél és Szentgotthárdnál csak 10-15 centin múlott az új rekord, míg Letenyénél 2 centivel maradt el a vízállás a valaha regisztrált legmagasabb vízszinttől.

„Mindegyik nyugat-magyarországi folyón olyan mennyiségű csapadék érkezett a vízgyűjtőkről, ami nagyon-nagyon ritka” – tette hozzá Siklós Gabriella.

Bizonyos területeken ügyelni kellett arra, hogy ne kerüljenek veszélybe a lakott területek, ezért például Drávaszabolcsnál megerősítették az állami védvonalat. Ez ugyancsak nem gyakori beavatkozás. Magyarországon ugyanis az úgynevezett mértékadó árvízszint felett egy méterrel építették ki az állami védvonalakat. Az elmúlt napok történései miatt viszont Drávaszabolcsnál arra kényszerültek a vízügyesek, hogy a biztonság kedvéért még feljebb helyezzék a vonalat.

Volt, ahol 20 centiméterrel került feljebb a homokzsákokkal való megerősítést követően.

Ezen a területen, illetve a környéken 31 település volt érintett, ezért az átlagosnál nagyobb figyelemre volt szükség.

Siklós Gabriella hozzátette: a Rábánál automata víztározókat kezdtek el működtetni, amelyek több 100 ezer köbméter vizet fogadtak be. Ezek az elmúlt években nem voltak használatban. Ha ezeket nem vetik be, akár bekövetkezhetett volna az is, hogy a víz elönti Rönököt vagy Rábagyarmatot. A szóvivő szerint a következő 5-6 napban nem kell tartani semmilyen utánpótlástól, nagyobb csapadékmennyiségtől a vízgyűjtők területén. „Ez az árhullám levonul anélkül, hogy újabb utánpótlást kapna.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×