A Dráva még pénteken tetőzni fog Drávaszabolcsnál. Siklós Gabriella elmondása szerint a folyó itt – Őrtiloshoz hasonlóan – megközelítheti, akár el is érheti az 1972-ben mért 596 centiméteres rekord magas vízállást.

A folyó péntek hajnalban már 580-851 centi magasan állt és még emelkedett a vízszint; emiatt sokfelé meg kellett erősíteni az állami védvonalakat, amik mögött mintegy 31 települést védenek az árhullámoktól, árvizektől – emlékeztetett az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Mint mondta, a Dráván amúgy lesz még néhány „izgalmas nap”, már csak azért is, mert egy lassan apadó folyó számos veszélyt rejt magában: gyengülhetnek a töltések, buzgárok keletkezhetnek, illetve bármilyen olyan jelenség felléphet, ami miatt a vízügyes szakembereknek 0-24 órában ébernek kell lenniük, hogy időben beavatkozhassanak a töltés gyenge pontjainál – „ilyenből már van egy pár”, mondta a szóvivő.

A Dráva mentén klasszikus homokzsákos védekezés történik; az állami védvonal a százéves tapasztalatokból kiszámolt mértékadó árvízszinthez képest plusz egy méter magasságra van kiépítve, amit az elmúlt napokban sokfelé tovább erősítettek, 20 centiméterrel magasítottak a települések védelmében – mondta az OVF munkatársa.

Az idei árhullámban a Dráva adta/adja a legtöbb feladatot, noha a folyón hosszú évek óta nem volt áradás

– értett egyet Siklós Gabriella, aki szerint azonban a Muráról sem szabad megfeledkezni, amin szintén rekordnagyságú vízszintet mértek Letenyénél a napokban. A Rába is csak 11-12 centivel maradt el a valaha mért legmagasabb vízállásától Szentgotthárdnál, illetve Körmendnél. „De a legnagyobb kihívást a Dráva jelenti, ami 1972 óta nem érkezett akkora víztömeg, mint most, (…) ami összetettebb feladat elé állították a vízügyeseket.” Az elmúlt években, 2014-ben a Murán, 2009-ben a Rábán voltak rekord árvizek, ott jobban ismertek voltak a várható jelenségek, amiket a gyorsan érkező nagy mennyiségű víz jelentett.

Az ország két legnagyobb folyója, a Duna és Tisza közben viszonylag nyugodtan vészelte át a mostani árhullámot. Annak is köszönhetően, hogy a medrek befogadóképessége a többszöröse annak, ami a kisebb, közepes folyókon lehetséges – fogalmazott az OVF szóvivője.

Bár a Duna vízgyűjtő területéről is nagyon komoly mennyiségű víz érkezett, de miután viszonylag alacsony volt korábban a folyó vízállása, volt helye ennek a mederben. Ráadásul a folyó mellékágain – ahol egy dunai árhullám „megbolondulhat” – nem érkeztek árhullámok, mint ahogyan például 2013-ban. Emiatt, bár látványos a vízszintemelkedés a Dunán – szerdán tetőzött Budapestnél, 2-2,5 métert emelkedve –, nem volt szükség árvízvédelmi készültség elrendelésére.