A Medárd időszakban hulló csapadéknak köszönhetően valószínű eléri a Balaton a 120 centiméteres szabályozási szintjét, akár napokon belül, sőt egy-két centivel felül is múlhatja azt, de jelentős többletvízkészlet keletkezése nem várható – szögezte le Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembere, egyetemi docens egy tudományos előadóülésen.

Többletvízkészlet esetén nyitható a Sió-zsilip, és történhet vízeresztés a Balatonból, amire két éve volt utoljára példa – írja a hirbalaton.hu. (A Sió-csatorna siófoki szakaszának öblítésért főként nyaranta történik időnként kisebb zsilipnyitás, de ez minimális vízvesztést jelent.)

Varga György a Balaton vízháztartásának alakulásáról szólva közölte, sosem volt nagy vízpótláspárti, de a vízpótlás nem ördögtől való dolog. Bizonyos tóhasználati igények kielégítése, fenntartása érdekében nagy eséllyel szükség lesz – ha rövidtávon nem is, de közép- és hosszú távon igen – vízpótlásra.

A szakember azt is elmondta, hogy a Balaton átlagmélysége a 120 centiméteres, siófoki mércéhez viszonyított szabályozási szint esetén 3,8 méter. Egy tipikusan sekély tóról van szó, amelynek vízmennyisége és vízminősége is rendkívül érzékeny a környezeti hatásokra. Az elmúlt 20-23 évben a hőmérséklet emelkedés miatt megnőtt az aszályos évek gyakorisága, megváltoztatva a párolgási viszonyokat a tó egész vízgyűjtő területén, ahonnan kevesebb víz érkezik a Balatonba.

Az 1990-es évek elejéig a Balaton vízszintjének emelkedését körülbelül 60 százalékban a hozzáfolyások, 40 százalékban a csapadék határozta meg, azóta azonban összekuszálódtak ezek az arányok. Nem a párolgás és a csapadékviszonyok alakulásának, hanem a hozzáfolyás csökkenésének van a legnagyobb szerepe abban, hogy egyre gyakrabban negatív a Balaton vízmérlege: vagyis több a tóból eltűnő víz (párolgás, vízhasználat), mint a beérkező (csapadék, hozzáfolyás).