Országos sztrájkot tartottak hétfőn a közoktatásban dolgozó pedagógusok. Több akció is volt napközben, délután a Belügyminisztériumhoz vonultak a tüntetők, utána pedig a Karmelita kolostornál tiltakozott a demonstrálók egy része megpróbálva elbontani a kordont, a rendőrök könnygázt is bevetettek ellenük. Erről bővebben itt írt az Infostart.

A tiltakozások másnapjának reggelén Gosztonyi Gábort, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét kérdeztük a témában.

Azt még nem tudta megmondani, hogy eredményesnek tekinthető-e a sztrájk, mert délelőtt tízre mennek egyeztetésre az oktatási államtitkársághoz, viszont „annyiban mindenképpen eredményes volt, hogy jóval több intézményben sztrájkoltak a kollégák mint tették ezt egy hónappal ezelőtt, és ez nagyban köszönhető a státusztörvény-tervezet nyilvánosságra kerülésével”.

Mint mondta, ez a kilencedik vagy tizedik hasonló egyeztetésük az elmúlt másfél évben.

„Ezek a találkozások felgyorsultak. Inkább nevezzük találkozásnak, mert egyeztetés nem nagyon van, hiszen a másik félnek semmire nincs felhatalmazása.

Annyiban változott a helyzet az eddigiekhez képest, hogy most már nem eligazítás és tájékoztatás van, hanem végre mi is elmondhattuk a véleményünket. Válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk.

Nagyon reméljük, hogy a ma megkapjuk azokat a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyek szerintünk a legeslegnagyobb problémát okozzák és a legégetőbbek ebben a törvénytervezetben” – értékelte a helyzetet a PSZ-vezető.

A státusztörvény tervezetével, a pedagógusok jogállásának közalkalmazottiról köznevelési foglalkoztatottra változásával kapcsolatban arról beszélt, hogy a kormány összemossa a béremelést és ezt a jogállásváltást – amit jelenlegi formájában nem tudnak másnak mondani, mint jogviszonyfoszlásnak –, ugyanis

tavaly nyáron a kormány maga nyilatkozta azt, hogy ez a béremelés, amit egyébként jelentős részben az Európai Unió finanszírozna, nem jár semmiféle jogvesztéssel.

Márpedig a tervezet jelenlegi állapotában gyakorlatilag a pedagógusok jogfosztásának gyűjteménye szerinte.

Nem az egész törvénytervezetet utasítják el, bár hozzátette, semmi nem kötelezi a kormányt a bevezetésére, hiszen nem ez a feltétele az Európai Unió forrásaihoz való hozzájutásnak. Elmondása szerint ez már közel a harmincadik foglalkoztatási törvény a közszolgálaton belül, de úgy véli, ez a kormány dolga, nekik mindegy, hogy nevezik. Semmi olyat nem tudnak elfogadni, ami a szerzett jogok elvesztésével járna, márpedig ez a jogszabálytervezet tele van ilyen csapdákkal.

A kérdésre, hogy van-e az a pénz, amiért cserébe el lehetne fogadni bizonyos jogok elvesztését, úgy felelt, hogy a kettőnek nincs kapcsolata egymással,

a béremelés nem a státusztörvény függvénye.

„A kormány próbálja ugyan így előadni, de ez a hazugság már a szakképzési jogviszony fosztásánál is napvilágra került, semmi nem indokolta ott se, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból a szakképzésben dolgozókat ki kellett volna szakítani, itt sem indokolja semmi, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból az oktatásban dolgozókat kiszakítsák. Egészen más dolgokról van szó: a kormánynak már március 31-éig, a költségvetési törvény módosításánál kellett volna a pedagógus-béremelés ütemezését beletenni a büdzsébe, akkor már hozzáférhetővé válna az összes pénz, amit idén az Európai Unió erre a célra szán” – érvelt Gosztonyi Gábor.

Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője kikért egy közérdekű adatot, eszerint tavaly 5316-an távoztak a pályáról. Ezzel kapcsolatban a PSZ alelnöke elmondta, hogy nagyjából senki nem lép a helyükre. Hogy hova mentek ezek a pedagógusok, arról azt mondta, hogy a szakmai képviselői viszonylag jól képzetnek számítanak, a versenyszféra szívja fel a volt tanárokat, illetve vannak, akik nemcsak a szakmát, hanem az országot is elhagyták.

A keddi találkozóra visszatérve Gosztonyi Gábor elmondta, hogy 10 órakor ülnek le a BM Szalay utcai épületében. Itt várják a kormányzat ellenreakcióját a szakszervezeti jogok csorbítására, illetve számos jogfosztásra és jogvesztésre adott válaszukra. Az elmúlt hetekben „egészen pontosan, jogszabály szerint” jeleztek az államtitkárságnak, hogy ez számukra elfogadhatatlan.