Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Elektromos meghajtású autót töltenek az Elektromos járművek napján Székesfehérváron 2022. szeptember 18-án. A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ negyedik alkalommal, Menő jövő címmel megrendezett eseményén az érdeklődők a technika legújabb vívmányaival találkozhattak, az érvényes jogosítvánnyal rendelkezők ki is próbálhatták az elektromos járműveket.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Bera Péter: óriási tartalékok vannak még az akkumulátorszemétben

A lítium-ion akkumulátorok mindössze 5 százalékát hasznosítják ma újra, ám hosszú távon Magyarországnak is ki kell alakítania a gyárak ellátásához az újrahasznosítás rendszerét – derül ki a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének tanulmányából.

A lítium-ion akkumulátorok újrahasznosíthatók, különböző eljárások vannak erre, de az egyik magas energiát igényel, a másikban viszont veszélyes anyagokkal dolgoznak – mondta az InfoRádióban Bera Péter, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.

Van egy ultrahangos újrahasznosítási eljárás, amit egyelőre csak tesztelnek, de 60 százalékkal olcsóbb lehet, mint az eddigi hagyományos újrahasznosítási eljárások. Mindezeket megelőzi egy fizikai hasznosítás, tehát darálják, szétszerelik a lítium-ion akkumulátorokat.

Bera Péter szerint az újrahasznosítás még kiaknázatlan terület Európában, korábbi adatok alapján öt százalék körüli lehet. Ez főként amiatt van, mert 2010-ben a teljes lítiumfogyasztáshoz mérten az akkumulátorokban való felhasználás 23 százalék volt, de ez 2021-re 74 százalék lett. Mivel folyamatosan nőtt az elektromos autóban való felhasználása – 12 év alatt négyszeresére –

az elkövetkezendő években számítani lehet a lítium-ion akkumulátorok tömeges megjelenésére.

A kutató úgy véli, csak ezek után lesz majd vélhetőleg nagyobb arányú a hasznosítás, és egyre több cég fogja hasznosítani ezeket.

A lítium-ion akkumulátorok mindössze 5 százalékát hasznosítják ma újra, a maradék 95 százalék többnyire hulladéklerakóba kerül. Tekintettel arra, hogy vegyi anyagokat is tartalmaz, veszélyes anyagnak minősül, akárcsak az ólomsavas akkumulátor. Az Európai Unió által megfogalmazott cél, hogy a hordozható akkumulátorok esetében az újrahasznosítás 2027-re 63, 2030-ra a 73 százalékos legyen.

Az anyagvisszanyerési-célérték a lítium esetében 2025-re 50 százalék, 2031-re pedig 80 százalék.

"Mivel Magyarország jelenleg az akkumulátorgyártás egyik legfőbb központja, egyre nagyobb fejlesztések indulnak meg ezen a területen, ezért jelentős gazdaságstratégiai kérdés lesz az akkumulátorok újrahasznosítása, hogy kinyerjék belőle ezeket a nyersanyagokat, és hogy ellássuk vele ezeket a gyárakat és beszállítókat" – tette hozzá a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×