Rudner Ervin szerint a probléma összetett, amiben a humán erőforrástól a szervezési elégtelenségen át a kapacitások szűkössége is szerepet játszik. Mint fogalmazott, sajnálatosan az elmúlt évek nem a krónikus, illetve az elektív (tervezett), hanem az akut ellátásról szólt, vagyis utóbbi minél magasabb szintű ellátottsága érekében az előbbiek korlátozásra, esetenként felfüggesztése kerültek. Ennek okán a normálisan jelentkező elektív programot sem tudták maradéktalanul elvégezni, és az ehhez párosuló újabb és újabb betegek jelentősen megnövelték a várólistákat – magyarázta.

A kórházszövetség felügyelőbizottságának elnöke emlékeztetett, múlt évben fokozatosan tértek vissza a normál betegellátásra, amit nem lehetett egyik napról a másikra megszervezni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a várólista-csökkentési program minél hatékonyabb működtetését ma már legfőképp nem az orvosok, hanem a szakdolgozók – ápolók, aneszteziológus szakasszisztensek – hiánya nehezíti egyes intézményekben. Mindeközben a fölszaporodott várólistán sok az olyan ellátandó személy is, akit az egészségügyi állapota miatt nem műtöttek meg, vagy egész egyszerűen meggondolta magát, de maradt a listán, ami szintén növeli a várakozási idő hosszát – mutatott rá a főigazgató.

Rudner Ervin akkor sem rövidülnének látványosan a várólisták, ha sor kerülne az egészségügyi szakdolgozók bérrendezésére. A főorvos már azt eredményként könyvelné el, ha a 2019-es év számait sikerülne elérni, amikor a kisebb beavatkozásokra három hónapon belül, a nagyobb értékű implantátumok beültetésével járó műtétekre pedig fél éven belül sor került.

„Ez mind a betegek, mind pedig az orvosok számára kezelhető nagyságrend volt”

– fogalmazott Rudner Ervin, aki szerint ha ez magavulósul, akkor elmondható lesz, hogy a várólista-csökkentési program maradéktalanul teljesíthető.

Az elmúlt évek során a várólista-csökkentési programra mintegy 17,5 milliárd forintot fordítottak, és idén is rendelkezésre áll egy ötmilliárdos keret. Jelenleg még zajlik az intézmények által felajánlott kapacitások összegzése, valamint az összeg elosztása.

A főorvos szerint ahhoz, hogy a normál ellátás és a várólista-csökkentési program is eredményes és hatékony legyen, legalább három dologra lenne szükség:

• az ellátásszervezés reformjára
• az ötmilliárdos keret felhasználása
• a teljesítményfinanszírozás bevezetésére, kiváltképp azok esetében, akik a várólista-csökkentési programban tevékenyen részt vesznek.