A Népszava szerint az Európai Bizottság már értesítette a szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat, hogy a december 15. után elbírált pályázatok esetében a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által üzemeltetett felsőoktatási intézmények nem juthatnak forráshoz. Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik.

Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott.

A közösségi finanszírozás leállításáról szóló döntést 2022. december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, ezzel együtt utasítást adtak arra, hogy az unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel.

Minisztérium: idén zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programok

Az Európai Bizottság decemberi döntése a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozóan.

A kormány a márciusi határidőig folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról

– írja közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

A jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti az Európai Bizottság tavaly év végi döntése. Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti – folytatták.

Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig kerül sor – zárul a közlemény.

Cseh Katalin: ne a magyarokat büntessék a kormány korrupciója miatt

A Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese online sajtótájékoztatóján azt mondta, pártjuk egy törvényjavaslattal tiltaná meg, hogy állami vezetők és hivatalban lévő képviselők kapjanak helyet az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumában.

Arató Gergely magyarázatként úgy fogalmazott: az Európai Bizottság már korábban is jelezte, nem elfogadható, hogy a kormány "politikusok által vezetett kuratóriumok kezébe adta" az állami egyetemeket.

Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményében azt kéri, hogy ne az egyetemistákat és az oktatókat büntessék a kormány hibájából. A politikus egyúttal felszólította a kabinetet, azonnal kezdje meg az alapítványi fenntartású intézményekkel a tárgyalásokat, hogy azok, különösen a nagy tudományegyetemek, minél előbb visszakerüljenek állami fenntartásba.

A képviselő azt is kijelentette, hogy aktív fideszes minisztereknek és "a párthoz köthető személyeknek semmi keresnivalójuk a kuratóriumokban".

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője közleményében ismerteti: arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne zárják ki a magyar egyetemistákat az Erasmusból Orbánék korrupciója miatt.

Az EP-képviselő szerint ezer és egy módon lehetne szankcionálni a Fidesz-kormány korruptságát - a jogállamisági mechanizmus ennek például megfelelő eszköze -, a magyar diákok külföldi tanulásának akadályozása viszont nem tartozik a megfelelő eszközök közé, mert nem azoknak rossz, akik ellen irányul.

"Ezért

Donáth Annával levelet írtunk a bizottságnak, amiben azt kérjük, hogy a megfelelő eszközöket találják meg a jogállamisági követelmények és az intézményi függetlenség betartatására – anélkül, hogy a magyar egyetemisták legyenek ennek a vesztesei"

- zárta sorait Cseh Katalin.

Az LMP közleményében kifogásolta, hogy az Orbán-kormány sok tízezer magyar diákot foszt meg attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban.

Mint írták, a Fidesz másokkal nem, csupán önmagával egyeztetett, amikor önmaga képére formálta a hazai egyetemi rendszert. Most ezért nem kaphatnak a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból sem.

Felidézik, hogy az LMP korábban okkal mondta azt, hogy az egyetemi rendszer megújítása össznemzeti ügy, mert a ma feladata a holnap boldogulását készíti elő. A fideszes politikusok vezette egyetemi alapítványok megújításának első lépéseként az LMP szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítását kezdeményezi - közölték.

Az MSZP közleménye szerint előrelátható volt, hogy az egyetemek alapítványi kiszervezése súlyos hátrányokat okoz a felsőoktatási szférának, az intézményeknek és több tízezer hallgatónak, holott a magyar felsőoktatás nem mondhat le ezekről a forrásokról. Magyar hallgatók tízezrei esnek el nemzetközi kapcsolatépítéstől és új tudás megszerzésétől, amely összességében Magyarország további lemaradásához vezet - írták.

Az MSZP levélben fordul Csák János felsőoktatásért felelős miniszterhez, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, keressen megoldást arra, hogy Magyarország ne veszítse el az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogram, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram nyújtotta lehetőségeket, forrásokat.

A kormány a felsőoktatást úgy központosítja, hogy vezető fideszes politikusokat állít a közalapítványi kuratóriumok élére, s miközben az egyetemek autonómiájának növelését a kormányzati beavatkozások megszüntetését kommunikálja, valójában közvetlen politikai irányítás alá helyezi azokat - áll Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke által jegyzett közleményben.