(Cikkünk frissül.)

A kormányfő hangsúlyozta, a köztársasági elnök egyik feladata – amellett, hogy őrködik az alkotmányosság fölött – a nemzeti egység megteremtése. 1990 óta az volt a jellemző, hogy a köztársasági elnökök népszerűsége mindig a legmagasabb volt az aktív politikusok között. Ez Sulyok Tamás esetében nem hogy nincs így, hanem ő az egyik utolsó a népszerűségben – tette hozzá.

A nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások szerint a magyar emberek kétharmada várja el tőle, hogy mondjon le és távozzon, a Tisza Párt által készített készített közvélemény-kutatásokban több mint 70 százalék mondja ez – emelte ki.

Önmagában ellehetetleníti azt, hogy egy köztársasági elnök megtestesítse a nemzet egységét, hogyha az emberek 72 százaléka azt mondja, hogy távoznia kellene a hivatalából

– érvelt Magyar Péter.

Ketté kell választani a köztársasági elnöki jogintézményt és Sulyok Tamás tevékenységét – szögezte le. Annak az intézménynek súlya van, egy államfő nem egy technikus, aki felkéri a legerősebb párt vezetőjét kormányalakításra, hanem igenis megszólal fontos kérdésekben és a hallgatás is egy üzenet – mondta.

Nem volt már jó állapotban ez az intézmény, hiszen előtte is „pártkatonák” ültek ott, megbukott köztársasági elnökök sora szegélyezte ezt az utat, de ő végképp hiteltelenítette ezt az intézményt – fogalmazott.

Olyan embert kell köztársasági elnöknek jelölni, aki vissza tudja állítani ennek az intézménynek a nimbuszát – jelentette ki a miniszterelnök. Magyar Péter közölte,

ha Sulyok Tamás államfő lemond, akkor a parlament választja meg az utódját.

Hozzátette, a posztra még nincs kiszemeltje, de szerinte olyan embert kell államfőnek jelölni, aki vissza tudja állítani ennek az intézménynek a nimbuszát.

A kormányfő kiemelte, nem tudna most olyat mondani, aki minden szempontból megfelelő jelölt lenne, de biztos van ilyen Magyarországon.

Fontos üzenete lenne annak, ha Sulyok Tamás lemondana mindenféle nyomasztás és zsarolás ellenére, amely „nyilván a bukott maffiafőnöktől jön, aki mindig a nők szoknyája mögé meg védvonal mögé bújik, de parlamentbe nem mer beülni és nem mer szembenézni az általa elkövetett bűnökkel” – fogalmazott.

Uniós ügyek

Magyar Péter emlékeztetett: augusztus 31-ig kell végrehajtani az unió által kért lépéseket azt követően, hogy három évig az előző kormány semmit nem csinált, már évek óta egyáltalán nem is akartak kompromisszumot kötni az Európai Bizottsággal.

A magyar embereknek, a magyar vállalatoknak, akár a közlekedési infrastruktúrának, akár az egészségügynek, akár a lakhatásügynek az az érdeke, hogy minél több hasznos, a jövőben megvalósuló projektre szerezzünk finanszírozást, vagy arra tudjuk majd elkölteni a vissza nem térítendő támogatásokat is – emelte ki.

Hozzátette: az újjáépítési alapban 10,4 milliárd euró, tehát csaknem 4 ezer milliárd forint volt allokálva Magyarország számára.

Szó van ezenfelül a kohéziós pénzeinkről is, ami még 7 milliárd euró, továbbá a 16 milliárd eurós védelempolitikai hitelről is – jegyezte meg.

Magyarország érdeke, hogy ezek a törvényi módosítások átmenjenek - szólt az EU-val megkötendő megállapodásról. Hangsúlyozta, csak olyan módosításokat fogadunk el, amelyek jók Magyarországnak, például az Európai Ügyészséghez csatlakozás megindítása, a korrupcióellenes hivatal felállítása vagy a közbeszerzési szabályok átalakítása, a meghívásos közbeszerzések visszaszorítása.

Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal

A kormányfő azt mondta: nagyon szeretné, ha a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal már a nyáron fel tudna állni, de meggyőződése szerint az időpontnál fontosabb, hogy az új szervezetet valós hatáskörökkel ruházzák fel, ne alakuljanak ki párhuzamosságok az Integritás Hatósággal és az ügyészséggel, vagy ha igen, akkor azok „segítő párhuzamosságok” legyenek.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy megszűnt a rendeleti kormányzás, így ha nem sürgősséggel tárgyal valamit a parlament, akkor egy-másfél hónap egy jogszabály elfogadása az Országgyűlésben, sőt ennél hosszabb idő is lehet, ha társadalmi-szakmai vitára bocsátják a javaslatot. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal esetében is szeretnék – ha nem is hosszú időre – kinyitni a társadalmi vitát – jelezte, hozzátéve, hogy záros határidővel, egy-két héten belül be kell nyújtaniuk a parlamentnek a hivatalról szóló törvényjavaslatot.

Arra a kérdésre, hogy a NER-hez kötődő különböző gazdasági szereplők a háttérben megpróbálnak-e valamilyen formában kiegyezni a kormánnyal, Magyar Péter azt felelte:

számtalan üzenetet kap, de ezekre soha nem válaszol.

Az oligarcháknak azt üzente: „felesleges kidobni 30 forintot SMS-re”, mert „fel sem merül, hogy bárki kiegyezzen bárkivel”. „Teljesen mindegy, hány SMS-t küldenek, vagy milyen úton-módon próbálkoznak. Mi tudjuk, hogy (...) mire kaptunk óriási felhatalmazást, és hogy ez milyen felelősséggel jár a magyar emberek felé” – hangsúlyozta.

Kegyelmi ügy

Nem Novák Katalin akkori államfő változtatta meg „teljes bölcsességében” a kegyelmi ügyben az igazságügyi miniszter javaslatát, hiszen ilyenkor a politikai felelősség a kormányé – jelentette ki a miniszterelnök az interjúban.

Magyar Péter kiemelte: az igazságügyi miniszter ellenjegyzése egy kegyelmi határozaton, az a politikai felelősség átvállalása a köztársasági elnöktől; az igazságügyi miniszter pedig nem saját bölcsességére hagyatkozik, hanem az egész kormány politikai felelősségét vállalja át.

Ebből következően, amikor nem „pimfli” közvádas bűncselekményekben született elnöki kegyelem, teljesen észszerűnek tűnik, hogy a kormány foglalkozik ezekkel a dolgokkal, mert van egy politikai felelőssége – jegyezte meg.

Példaként említette a Hunnia-ügyet, amelyben terrorizmus miatt elítélt embereket részesített kegyelemben a köztársasági elnök a pápalátogatásra hivatkozva, és K. Endre ügyét is, amelyben egy pedofil segítője részesült kegyelemben, aki utána egy tévéfelvétel alapján újra elkövette ugyanazt, amiért elítélték.

Emlékeztetett: Gulyás Gergely egyszer be is ismerte, hogy a kormány a Hunnia-ügyben tárgyalt a kegyelemről, és tulajdonképpen ők döntöttek, hiszen az igazságügyi miniszter ott sem javasolta a kegyelmet, majd a köztársasági elnök ezt megváltoztatta.

A kegyelmi ügyről szólva azt mondta, biztos benne, hogy azt is vagy a kormány tárgyalta, vagy a kormánynak egy szűk köre, amelynek ráhatása volt a döntésekre.

Keddi kormányülés

A keddi kormányülésen az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem, valamint pénzügyi kérdések lesznek a fókuszban – közölte Magyar Péter.

A kormányfő szerint a kormányülésen szó lesz a korrupció felszámolásáról és a kórházi fertőzési adatokról is. Az oktatás területén a KLIK és a tankerületek felülvizsgálata, az iskolaigazgatói jogkörök bővítése, a szakszervezeti jogosítványok és a sztrájkjogok visszaadása szerepel napirenden – tette hozzá.

Emellett szó lesz egy országos környezetvédelmi főhatóság felállításáról, az akkumulátoripar újraszabályozásáról, a MOHU-koncesszió felülvizsgálatáról, fakitermelési moratórium bevezetéséről - sorolta.

Magyar Péter a kormányülésen tárgyalandó pénzügyi kérdések között említette a magántőkealapok transzparenciáját, a bizalmi vagyonkezelés szabályainak megváltoztatását és megadóztatását, valamint a kaszinó koncesszió-rendszer felülvizsgálatát és megadóztatását.

„Szoktam mosolyogni azokon, akik azt próbálják eladni, hogy itt nem folyik kormányzás, de folyik és teljesen másfajta, mint korábban folyt” – összegzett, jelezve, hogy a minisztériumok és a kormány rengeteg jogszabályt készítenek elő.

(Cikkünk frissül.)