Infostart.hu
eur:
356.62
usd:
308.9
bux:
132231.01
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A nemzeti konzultációt hirdető plakát Budapesten, a II. kerületi Pasaréti úton 2022. október 19-én. A brüsszeli szankciókról szóló konzultáció ívén hét kérdés szerepel az Oroszországgal szemben már bevezetett, illetve tervezett szankciós lépésekről, illetve azok következményeiről.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Feljelentést tesz a bombás kormányplakátok miatt a DK

Rémhírterjesztés és közveszéllyel fenyegetés miatt.

A Demokratikus Koalíció fővárosi polgármesterei feljelentést tesznek a kormány "bombás" plakátjai miatt – közölte a párt fővárosi frakcióvezetője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtti sajtótájékoztatóján.

Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester azt mondta: rémhírterjesztés és közveszéllyel fenyegetés miatt teszik meg szerdán a büntetőfeljelentést. A Budapestet és az országot elárasztó óriásplakátok "a legújabb kormányzati pénzszórás példaképei" – tette hozzá.

Az ellenzéki politikus kijelentette: éppen a szankcionált Oroszország az, amely bombát dob az ukrán lakosságra.

Az Európai Unió nem vet ki semmilyen szankciót Magyarországgal szemben, sem háborús fenyegetést nem jelent, és

csak olyan szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök is megszavazott

– mondta.

Szaniszló Sándor szerint a bombás plakátok teljes mértékig megtévesztik a lakosságot, és elterelik a figyelmet arról a szociális válságról, amelyet "az Orbán-kormány eddigi munkássága okozott".

A politikus felhívta az óriásplakátos cégek vezetőinek figyelmét arra, hogy ha nem szedik le a plakátokat, ők is bűnrészesek ebben a cselekményben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Készül a szigorú uniós reform, ami Magyarországon is átírja az állami költéseket

Készül a szigorú uniós reform, ami Magyarországon is átírja az állami költéseket

Az Európai Bizottság július elején mutatja be közbeszerzési reformját, amely az évi 2500 milliárd eurós – az uniós GDP mintegy 15 százalékát kitevő – közbeszerzési piacot kívánja stratégiai gazdaságpolitikai eszközzé alakítani. A tervek szerint a rendszer egyszerűbb, digitálisabb és „európaibb” lenne: a legalacsonyabb ár logikája helyett az európai hozzáadott érték, a technológiai szuverenitás és a zöld szempontok kapnának nagyobb szerepet. Stéphane Séjourné bizottsági ügyvezető alelnök a magyar érdekekre is kitért: a kínai beruházásokat nem minősítenék újra visszamenőleg, de a jövőben maximalizálni kellene az Európában maradó termelést és munkahelyeket. A reform legnagyobb kihívása, hogy egyszerre csökkentse a bürokráciát és építsen be új stratégiai kritériumokat anélkül, hogy a már most is nehézkes rendszer tovább bonyolódna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×