Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke beszédet mond az Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2018. május 8-án. Turi-Kovács Béla, a Fidesz képviselője, az új összetételű parlament legidősebb tagja, korelnök.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Az EU kérte, a parlament létrehozta - feláll az Integritás Hatóság

Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében.

Az új intézmény felállításáról az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében döntött a parlament kedden 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján.

A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében.

A hatóságot egy elnök és két alelnök vezeti majd, a tisztségekre nyílt pályázatot ír ki az arra kijelölt alkalmassági bizottság. Ezen testületi tagságra a kormány már ki is írta a pályázatot. A testület döntése alapján

az Állami Számvevőszék elnöke tesz javaslatot a vezetők személyére

szigorú összeférhetetlenségi szabályok alapján. A tisztségek betöltőit a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Megbízatásuk nem újítható meg. Az elnök havi bére a Magyar Nemzeti Bank elnöki bérének 80 százaléka, vagyis 4 millió forint. A vezetőknek a kinevezésükkor és évente kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

Az Integritás Hatóság várhatóan november második felétől működik. Legfőbb döntéshozó szerve az elnökből és az elnökhelyettesekből álló igazgatóság, amely évente beszámol az Országgyűlésnek.

A hatóság integritáskockázat-értékelést végez, amelyben a többi között a rendszerszintű problémákat azonosítja, és éves elemző integritásjelentést készít, emellett ajánlást is kiadhat.

Ha a hivatal csalást észlel, arról az illetékes európai szerveket is értesítenie kell, a többi közt az Európai Csalás Elleni Hivatalt, valamint az Európai Ügyészséget.

A hatóság a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplőkről nyilvántartást vezet.

A hatóság létszámát és a szükséges erőforrások mennyiségét az elnök határozza meg.

Ugyancsak

létrejön az úgynevezett korrupcióellenes munkacsoport a hatóság mellett.

Ez a hatóság független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő szerve. Megvizsgálja az érvényben lévő korrupcióellenes intézkedéseket, javaslatokat tehet újabbakra, és évente készít jelentést a kockázatokról. A kormánynak meg kell indokolnia, ha az abban foglaltak közül valamit nem hajt végre.

A huszonegy tagú testület vezetője az Integritás Hatóság elnöke, mellette a munkacsoport tíz kormányzati és tíz nem kormányzati tagból áll. Utóbbiakat nyílt pályázaton választják ki.

A jogszabályhoz tartozó törvénymódosítás létrehozza a Miniszterelnökségen belül a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, a területfejlesztési miniszter alá tartozó korrupcióellenes szervezeti egységet.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×