eur:
411.23
usd:
392.13
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, volt szocialista miniszterelnök és felesége, Dobrev Klára, a párt miniszterelnök-jelöltje a DK XI. kongresszusán és ellenzéki előválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Dominanciaharc: lépéselőnyben a DK a legfőbb riválisával szemben

A szakértők már hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy a most saját árnyékkormányt létrehozó DK valódi célja nem a kormányváltás, hanem az ellenzéki pártok háttérbe szorítása. Gyurcsány Ferenc pártjára most már főként csak a Momentum jelent veszélyt, a Fidesz–KDNP-re azonban a felmérések alapján egyikük sem.

Nem előzmény nélkül jutottunk el odáig, hogy a Demokratikus Koalíció egyetlen másik párt nélkül, kizárólag belső körös DK-s politikusokkal alakított árnyékkormányt és annak élére a tavaly őszi előválasztáson alulmaradt miniszterelnök-jelöltjét, Dobrev Klárát helyezte.

A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc már hónapokkal ezelőtt azt mondta, hogy Dobrev Klárával igenis győztek volna, most pedig az uniós támogatások visszatartásával kombinált energiaválságot kihasználva színtisztán DK-s árnyékkormányt alakított, amivel egyértelművé tette, hogy pártja megnyerte az ellenzéki versenyt és többé nem fog össze senkivel.

Még a Momentummal sem, sőt, azzal pláne nem.

A Momentum volt ugyanis az az ellenzéki erő a DK mellett, amely viszonylag jó állapotban jött ki a többi baloldali pártot és a Jobbikot jóformán megsemmisítő választási vereségből. A Momentumban némi hezitálás után hátralépett Fekete-Győr András elnök-frakcióvezető, a népszerű és semmiért sem hibáztatott Donáth Anna európai parlamenti képviselő pedig ugyan a várandósságára hivatkozva visszavonult, de Gelencsér Ferenc elnökségét a többség csak átmeneti időszaknak tartja az ő visszatértéig ráadásul.

Donát Anna most is aktívan politizál. Az uniós támogatásokról például azt írta a Facebook-oldalán a DK árnyékkormányának megalakulásának napján, hogy az Európai Bizottság csak húzza az időt, de a kormány végül meg fogja kapni az EU-s pénzeket, mert a brüsszeli testület feltételei teljesíthetők, és nem fogják alapjaiban megrengetni a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ez éppen az ellenkezője annak, mint amire a DK és Dobrev Klára számít, de ennek a markáns véleménykülönbségnek is voltak előjelei, a szakértők pedig látták is ezeket: Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő például már júliusban arról beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az ellenzéki térfélen a Demokratikus Koalíció és a Momentum csatája várható.

„Fölépítenek egy új vagy egy újjávarázsolt figurát, ez lenne Donáth Anna és az újracsomagolandó Momentum. Így próbálnak ellent tartani legalább annyira a DK‒MSZP-nek, mint a Fidesznek. (…) Eléggé beszédes az, hogy Donáth Annának ez a bizonyos cikke, amit a közösségi médiában is folyamatosan hirdetnek, kilencvenvalahány százalékban ugyanúgy hatalomtechnikával foglalkozik, ahogy az ellenzéki politikusok az utóbbi tíz évben rendszeresen, ki, kivel, miért és miért ne fogjon össze. Van benne önmarcangolás, van benne nagyon őszinte szembenézés a hibákkal, egy dologról nincsen szó, hogy kijelölje a maga viszonyát Magyarország és a glóbusz helyzetéhez” – fogalmazott.

Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője augusztusban, ugyancsak az InfoRádió Aréna című műsorában fejtette ki, hogy a DK és a Momentum dominanciaharca körvonalazódik az ellenzéken belül.

„A DK látható módon arra törekszik az utóbbi hetekben, hogy az ellenzék vezető szerepét kezdje betölteni. (…) Ami viszont talán kevesebbeknek tűnik fel, hogy például a Momentum tekintetében is új mozgásokat lehet látni – fogalmazott Csizmadia Ervin emlékezetve, hogy ma már nem Donáth Anna a Momentum vezetője, de a visszavonultságában is nagyon aktív politikai elemzői tevékenységet fejt ki. – Tehét az ellenzéken belül minthogyha egy újfajta dominanciaharc alakulna ki, ami azért is nagyon lényeges, mert most nem az van, hogy az ellenzék és a kormány között lenne nagy küzdelem, mert itt ezek a viszonyok eléggé egyértelműek.”

A jelenlegi helyzetben tehát kétségtelen tény, hogy a Demokratikus Koalíció az árnyékkormány létrehozásával lépéselőnyre tett szert egyetlen komoly ellenzéki kihívójával, a Momentummal szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Elindult Oroszország megtorlása: interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Elindult Oroszország megtorlása: interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-et ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×