Infostart.hu
eur:
361.37
usd:
310.84
bux:
0
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Gyerekek játszanak a városligeti Nagyjátszótér átadás előtti tesztjén 2019. október 6-án. Több mint 13 ezer négyzetméteres parkrészben csaknem félszáz különleges játékelemmel, köztük egy Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye által inspirált, háromszintes mászókával nyílik meg az őszi szünet kezdetén, október 26-án a városligeti Nagyjátszótér.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Az őszi szünet eltörlésénél fontosabb kérdésekre sincs még válasz az iskolákban

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a kormány nem ad megfelelő garanciát és az alapvető iskolai feladatok ellátására sem érkezik válasz.

Az őszi szünet eltörlésének és a téli szünet meghosszabbításának tervéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt múlt héten csütörtökön a Kormányinfón. Mint mondta, a szaktárca fog ezzel kapcsolatosan döntéseket hozni, de "én teljesen észszerűnek tartom azt, hogy ne őszi szünet legyen, hanem a téli szünet legyen egy héttel hosszabb."

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint egy ilyen döntést korábban kell meghozni, és egyébként is csak három napról van szó. Horváth Péter az RTL-nek kifejtette: bár az őszi szünet egy hét, de október 31. és 1-je munkaszüneti nap, tehát csak a szerda-péntek közti időszakról van szó, feltehetőleg ezt lehet hozzátenni az egyébként csütörtökön kezdődő téli szünethez.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke nem tud arról, hogy az őszi szünetet eltörölnék és a téli szünetet meghosszabbítanák. Erről egyedül a győrszentiváni egyházi iskolában született döntés a szülők beleegyezésével. "Ha ez valóban igaz lenne, akkor nekem az a gyanúm, hogy a szülőkkel akarják megfizettetni a megemelt rezsidíjakat, és nem az állam óhajtja állni" – mondta az InfoRádióban.

Szerinte jó lenne, ha egyértelmű nyilatkozat születne arról, hogy van-e elegendő gáz. A kormány a zavartalan gázellátást sugallja, de a kormányzat viselkedése gázellátási problémák látszatát kelti az országban. A kormány Totyik Tamás szerint arról "mélyen hallgat", hogy az állami, az egyházi fenntartású oktatási intézményekben, az önkormányzati fenntartású óvodákben a megemelkedett rezsidíjakra garanciát vállal, "vagy az önkormányzatokkal akarja ezt megfizettetni és semmilyen kiegészítő normatívát nem óhajt adni".

Az önkormányzati fenntartású uszodák, tornacsarnokok bezárásáról sem jött nyilatkozat, ahol a testnevelésórákat és a foglalkozásokat tartják. Ha ezek az intézmények bezárnak, akkor a feladatellátás, a mindennapos testnevelésóra terve veszélybe kerül.

Emellett a gyermekétkeztetés ára is drasztikusan megemelkedett: az egy-kétgyerekes családok sorozatban mondják vissza, mivel a családi pótlék másfél-kétszeresét kell egyhavi étkezésre fizetni. "Jó lenne, ha a kormány ebben is hathatós támogatást nyújtana az egy- és kétgyermekes családoknak, ha már családbarát kormánynak mondja önmagát" – fogalmazott.

Az őszi szünet ideje alatt temperáló fűtést kell biztosítani az oktatási intézményekben, és otthon a családoknak fűteni kell, tehát semmilyen megtakarítás nincsen. "Ezzel a cselekedettel viszont a kormány a családokkal akarja megfizettetni a megemelt rezsiköltséget" – mondta.

Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint az iskolai szünetek változtatása felborítja a gyerekek megszokott rendjét, de nem ez vele az igazán nagy probléma.

"Ha ezek az oktatással együtt valóban egy rendszert alkotnának, tehát a tananyagot eleve ezekre a kis szemeszterekre optimalizálva építenék föl, akkor a szüneteket a tanulás is tudná követni. De minthogy nem így van, ezért teljesen mindegy, hogy mikor van a szünet, mert nem egy rendszerbe, nem kellően a tananyaghoz illeszkedik".

A tanév jelenleg érvényes rendje szerint az őszi szünet október 29-étől november 6-áig, a téli pedig december 22-étől 2023. január 2-áig tart.

Rezsiköltségekről, a magas energiaárak és az infláció gazdaságra gyakorolt hatásáról is beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyeste Orsolya és Madár István óvatosan optimista az euró bevezetését illetően

Nyeste Orsolya és Madár István óvatosan optimista az euró bevezetését illetően

2032-re lehet olyan gazdasági helyzetben az ország, hogy be lehessen vezetni az eurót, ehhez azonban számos kritériumnak teljesülnie kell a következő években – mondta el az Inforádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste Bank és Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Egyetértettek abban, hogy a feladat megcsinálható, de sok még a tennivaló, és kérdés, a politika mennyire kész erre.
Valósággal kilőtt a forint egy hírre, de délután jöhet a feketeleves

Valósággal kilőtt a forint egy hírre, de délután jöhet a feketeleves

A forint látványosan erősödött a csütörtöki pletykákra, miszerint a Magyar Nemzeti Bank szeptemberben megállhat a kamatcsökkentéssel, és 3-ról 2,5 százalékra csökkentheti inflációs célját. Az euró árfolyama csütörtökön 367 forint környékéről 362 forintig esett, péntek reggel pedig már 361,3 forint körül járt. A dollár a hét egészében gyengült, miután Christopher Waller Fed-kormányzó mérséklődő infláció esetén változatlan kamatot vetített előre. A nap legfontosabb eseménye az amerikai munkaerőpiaci jelentés, amely érdemben átárazhatja az USA jegybankjának szeptemberi kamatdöntésével kapcsolatos várakozásokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×