Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.81
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Budapesti látkép a Magyar Tudományos Akadémia épületével és a Parlamenttel 2020. április 10-én.
Nyitókép: Budapesti látkép a Magyar Tudományos Akadémia épületével és a Parlamenttel 2020. április 10-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Fajok, rasszok, társadalmak - Nyilatkozatot adott ki a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége

"Az olykor igen keserűen megszerzett történelmi tapasztalatok arra tanítanak, hogy óvakodjunk a túlegyszerűsített válaszoktól."

Nagy port kavart a közbeszédben Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédének azon része, amelyben "fajkeveredésről" beszélt, illetve arról, hogy Európai országaiban a különböző európai népek egyidejű jelenléte miben más, mint idegen kultúrájú embertömegek beengedése, utóbbit a maga részéről kormányfőként elutasítja, kormánya politikája továbbra is ez marad.

A teljes beszédet itt tekintheti meg:

A polémiához csütörtöki nyilatkozatával a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége is hozzászólt.

A közlemény Szent István Intelmeiből idéz:

  • "Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli..."

Az MTA-vezetés tisztázta, "a ma élő emberek egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartoznak, melynek tagjai eltérnek egymástól például bőrszín, testalkat, arcberendezés szerint. Az ember hosszú idő alatt kialakult különböző rasszainak egyike sem magasabb vagy alacsonyabb rendű, mint a másik, és keveredésük egyidejű az emberiség történetével."

E folyamat bármilyen korlátozása vagy megbélyegzése az akadémia szerint

összeegyeztethetetlen az egyetemes emberi kultúrával, a humanizmussal, a kereszténységgel és az emberi jogokkal.

"Egy-egy kultúrát különböző embercsoportok hozhatnak létre, amelyek jellemzően nem rassz szerint, hanem földrajzi elhelyezkedésükben, történelmükben, nyelvükben vagy nemzeti identitásukban különböznek. A kulturális keveredés hathat megtermékenyítőleg, segítve a társadalmi fejlődést, de jelentős feszültségek forrása is lehet. A politika és a társadalom felelőssége a kultúrák egymást gazdagító, de önazonosságukat megőrző sokszínűségének fenntartása, találkozásaik koordinálása és a fellépő ellentétek kibékítése a nemzetek és az emberiség javára" - fogalmaz az írás.

Az MTA állásfoglalása szerint "az olykor igen keserűen megszerzett történelmi tapasztalatok arra tanítanak, hogy óvakodjunk a túlegyszerűsített válaszoktól".

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×