eur:
394.06
usd:
365.71
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Stack of banknotes as background (Hungarian Forint) 20000 forint banknotes Ferenc Deak close up as a background. Europe Hungary. The all-seeing eye motif.
Nyitókép: Jozsef Zoltan Varga/Getty Images

Visszatér egy sokat vitatott adó Magyarországra

A rezsivédelmi és a honvédelmi új alapok feltöltéséhez 900 milliárd forintot szed be a kormány különféle adóemelésekkel és extraprofit-elvonásokkal. Ezek egyike lesz a médiavállalkozásokra kivetett reklámadó ismételt bevezetése - derült ki a csütörtöki Kormányinfón.

A reklámtevékenységből befolyó bevétel egy részét elvonó ágazati adót 2014-ben vezette be a magyar kormány. A szabályozást széles körű tiltakozás előzte meg: a Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére televíziók, rádiók, nyomtatott és internetes újságok fejezték ki, hogy nem értenek egyet az Országgyűlés elé beterjesztett tervezettel. Több piaci szereplő arra hivatkozott, hogy a reklámadó a költségvetés számára arányát tekintve jelentéktelen bevételt jelentene, a médiavállalatokat viszont tönkretenné.

A szabályozást azonban bevezették, értelmében

  • a reklámokból származó árbevétel, valamint
  • a saját célú reklámok költsége után

adót kellett fizetnie a jövőben

a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel volt.

A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kellett alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén.

2015-ben az Európai Bizottság vizsgálatot indított, mert azt gyanította, hogy az árbevétel szerint 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak, és ez sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat.

A kormány még abban az évben módosított a vonatkozó rendelkezésen, és az addigi sávos - leginkább az RTL Klubot sújtó - adó helyett egykulcsos, 5,3 százalékos reklámadót róttak ki valamennyi adóalanyra, azzal, hogy 100 millió forintig nem kellett adót fizetni.

A reklámadó mértéke 2019-re már 7,5 százalékra emelkedett, ám abban az évben az alkalmazását felfüggesztették, úgy, hogy a mértékét 0 százalékra csökkentették.

Az Európai Unió Bírósága végül 2021. március 16-án tette közzé döntését, amely szerint a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat.

Azt nem tudni, hogy a csütörtöki Kormányinfón bejelentett 2023-as ismételt bevezetés a fentiekkel azonos feltételekkel történik-e.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

Az Európai Bizottság két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva még tavaly év végén, amelyek heteken belül új szintre léphetnek. A Portfolio uniós döntéshozóktól úgy értesült, hogy több esetben látnak még kételyeket a magyar közbeszerzési rendszert illetően, így valószínűleg további egyeztetésekre lesz szükség, ezek után májusban felszólítást küldhetnek, hogy ne citálják Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×