Szerbiát már tegnap fel kellett volna venni az Európai Unióba, azonban még a pótvizsgán átmehet a közösség, ha holnap megtörténik az ország csatlakozása – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szegeden.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb kollégájával, Nikola Selakoviccsal tartott közös sajtóértekezletén mindenekelőtt a két ország kiváló viszonyát méltatta, és hangsúlyozta, sokat tettek azért, hogy "a történelmi ellenségeskedésből történelmi barátsággá alakuljon a két nemzet kapcsolata".

Ebből a fejleményből mindkét fél sokat profitált, és a hétvégén megrendezett magyarországi és szerbiai sorsdöntő, történelmi jelentőségű parlamenti választások nyomán minden adott is a munka folytatásához.

Aláhúzta, hogy a magyar-szerb kereskedelmi forgalom értéke januárban több mint a kétszeresére nőtt. Kitért arra is, hogy épül a Budapest-Belgrád vasúti pálya, év végére kész lesz a Szeged-Szabadka vasútvonal felújítása, a vége felé közeledik két magyar vállalati beruházás Szerbiában összesen négymilliárd forint értékben, és a szomszédos országnak hazánk energiaellátásában is nagy a szerepe.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a magyar kormánypártok rekordszámú szavazatot kaptak, és így rekordszámú képviselőjük lesz az Országgyűlésben, a Fidesz-KDNP negyedik alkalommal szerezte meg a kétharmados többséget.

"Egy hete még mindenki azt mondta, hogy nem lesz esélye Szegeden és a nagyvárosokban a Fidesznek. Ehhez képest, ha ránézünk a választási térképre, akkor

gyakorlatilag csak a Balaton kék"

- fogalmazott.

Hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan Aleksandar Vucic szerb elnök támogatottsága is csúcsot döntött a választáson. Majd rámutatott, hogy a jelölőszervezetek között volt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is, amely ráadásul önálló frakciót alakíthat a belgrádi törvényhozásban.

"Ez a két nagy történelmi győzelem világosan bizonyítja, hogy helyes döntés a nemzeti érdek képviselete" - mondta.

A miniszter a földgázszállítások rubelalapú elszámolására vonatkozó újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy az ellátásról kétoldalú szerződés rendelkezik, amelyben az EU-nak nem volt szerepe, így ahhoz sincs köze senkinek, hogy ezt az érintettek hogyan módosítják.

"Az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy valamifajta közös választ adjanak az orosz földgázt importáló országok, nem tartjuk szükségesnek" - közölte.

Elmondta, hogy

Magyarországnak május végén lesz először fizetési kötelezettsége a Gazprom felé, jelenleg pedig a technikai megoldás részleteinek kidolgozása zajlik.

"Magyarország energiaellátása biztonságban van és biztonságban is marad" - jelentette ki.

Az ukrán nagykövet bekéretése kapcsán elfogadhatatlannak nevezte a kijevi kormány tisztségviselőinek nyilatkozatait a magyarországi választásokkal összefüggésben.

"Mi megértjük, hogy ők háborúban állnak, szörnyű az a szenvedés, amit az ukrán embereknek át kell élni. De ez sem lehet ok arra, hogy totalitárius rendszer kialakításáról beszéljenek, a háborús bűnökben való cinkosság kérdését vessék fel a diplomatáik, vagy sajnálkozzanak a magyar választás kimenetele felett" - hangsúlyozta.

Hozzátette: a magyar emberek demokratikus választáson döntöttek, az eredményt így mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Közölte, bár

az ukrán nyilatkozatok "minden határon túlmentek",

természetesen ettől függetlenül Magyarország a jövőben is befogad és ellát minden menekülőt, és megad minden humanitárius segítséget, amit csak kérnek.