Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j) és Polgár Csaba, az intézet főigazgatója az Országos Onkológiai Intézet több mint 30 milliárd forintból megépülő onkodiagnosztikai központjának alapkőletételén 2022. április 1-jén.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Harmincmilliárdos részleggel bővül az onkológiai intézet

Letették a több mint 30 milliárd forintból megépülő onkodiagnosztikai központ alapkövét az Országos Onkológiai Intézet (OOI) területén pénteken.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az eseményen arról beszélt: ahhoz, hogy az intézet a daganatos betegségek diagnosztikai, terápiás és oktatási központjaként teljes mértékben elláthassa feladatát, hiányzott egy olyan részleg, amely az országban kialakított onkológiai ellátás rendszerét kiszolgálja a legmodernebb diagnosztikai és ellátási lehetőségekkel.

Úgy fogalmazott, a beruházással az onkológiai intézet hiánytalanul be tudja majd tölteni országos feladatát, és a Közép-kelet-európai Onkológiai Akadémiának is olyan színvonalú központja lesz, amely minden részlegében összevethető az európai vagy amerikai intézetekkel.

Polgár Csaba, az OOI főigazgatója elmondta, a 14 ezer négyzetméteres, többszintes és mélygarázzsal megépülő központra régóta várt a szakma. Az új épületben az onkológiai betegek diagnosztikai vizsgálatai egy-két nap alatt elvégezhetők lesznek, és a létesítmény az onkológiai telemedicinában is fontos szerepet kap.

Budapest, 2022. április 1.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (b) és Polgár Csaba, az intézet főigazgatója az Országos Onkológiai Intézet több mint 30 milliárd forintból megépülő onkodiagnosztikai központjának alapkőletételén 2022. április 1-jén.
MTI/Szigetváry Zsolt
Budapest, 2022. április 1. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (b) és Polgár Csaba, az intézet főigazgatója az Országos Onkológiai Intézet több mint 30 milliárd forintból megépülő onkodiagnosztikai központjának alapkőletételén 2022. április 1-jén. MTI/Szigetváry Zsolt

A földszinten helyezik el a képalkotó diagnosztikát, az első emeleten a patológiai, citológiai részleget, a második emeleten kutatóosztályokat, a legfelső szinten pedig az országos telemedicina központ kap helyet – ismertette. Ezen kívül jelentős fejlesztés lesz az informatikai rendszerben is.

Hozzátette: a kiviteli tervek elkészültek, a pályáztatás elindult.

A XII. kerületben lévő onkológiai intézet Gyógyfű és Kékgolyó utca által határolt területén megvalósuló beruházás alapkövét Kásler Miklós miniszter és Polgár Csaba főigazgató helyezte el.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×