Infostart.hu
eur:
384.94
usd:
329.25
bux:
115993.77
2026. január 7. szerda Attila, Ramóna
Orbán Viktor miniszterelnök a V4-Egyiptom csúcstalálkozó utáni sajtónyilatkozaton, a Várkert Bazárban 2021. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Koreai egyetemi campus létesülhet Budapesten

A V4-Korea Üzleti Fórum nevű budapesti rendezvényen Orbán Viktor tett erről bejelentést.

Megkezdték a tárgyalásokat egy komoly nagy koreai egyetemi kampusz létrehozásáról Budapesten - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a magyar fővárosban tartott rendezvényen.

A kormányfő a "V4-Korea Üzleti Fórum" megnyitóján kiemelte: a Magyarország és Dél-Korea közötti - egyébként szívélyes, jó és baráti kapcsolatokat - egy szinttel feljebb emelik, stratégiai szintre, és a gazdaságon túl kiterjesztik a tudományra, a kutatásra és az oktatásra is.

Kifejtette: a magyarok számára Dél-Korea egy rejtélyes ország, mert nehéz megérteni, hogy egy ország, amely 50 éve még a legszegényebbek közé tartozott, ma a világ 12. legnagyobb GDP-jét tudja előállítani. "Amikor a kommunizmust sikerült összedönteni, 1990-ben mi is azt reméltük, hogy egy ilyen pályát találunk magunknak", de eltelt 30 év, és nem biztos, hogy megtaláltuk ezt a pályát - fogalmazott. Hozzátette: de az a teljesítmény, amelyet Korea nyújtott az elmúlt évtizedekben, lenyűgöző.

Felidézte: 2010-ben Magyarország lényegében csődben volt, és amikor megnyerték a választást, az első kérése az volt a stratégiai tanácsadók felé, hogy nézzenek meg néhány sikertörténetet, hogy milyen ösvényen induljanak el. Azt kérték, nézzék meg Szingapúrt, Dél-Koreát, Csehországot és Lengyelországot.

Emlékeztetett: Dél-Koreával kapcsolatban azt jegyezték fel, hogy a hagyományt és a technológiát kell kombinálni, "a család az nem egyszerűen fontos, hanem a család az minden", és amíg nincsenek erős családjaink, addig nem lesz erős gazdaságunk sem. Olyan munkaalapú gazdaságot kell létrehozni, amelyben folyamatosan tanulnak az emberek, erős nemzeti öntudat kell, amely önbizalomban fejeződik ki, használni kell a regionális logisztikai adottságokat, rendelkezni kell egy vízióval, valamint hosszú távra kell tervezni - sorolta. Hozzáfűzte: ezek voltak 2010-ben azok a dolgok, amelyeket a koreai sikerből megpróbáltak megérteni.

A kormányfő kitért rá: most egy új világrend alakul ki politikai, gazdasági és technológiai értelemben is. A világgazdasági változásoknak a tempóját keletről diktálják, a forradalmi megújuláson áteső iparágakban a legnagyobb beruházások keletről érkeznek, és hogy mi a versenyképes a modern globális világgazdaságban, azt egyre inkább az ázsiai országok és nagyvállalatok jelölik ki - magyarázta.

Elmondta: van egy olyan nemzetközi mutató, ahol mindkét ország a legjobb tízben van, igaz, Dél-Korea a harmadik helyen, Magyarország pedig a tizediken. Ez a gazdasági komplexitási skála, amely arról szól, hogy egy ország GDP-je hány forrásból, hányfajta iparágból adódik össze. Ez jól mutatja, hogy nagyon széles lehetőségeket kínál a V4-ek gazdasága - mutatott rá.

Orbán Viktor a magyar-koreai gazdasági kapcsolatokat illetően közölte: a kereskedelmi forgalom az elmúlt 10 évben a tízszeresére növekedett, a világjárvány alatt is rekordot döntött, és az idén a tavalyit is meg fogja haladni a kereskedelmi volumen.

Azt mondta: Magyarországon a dél-koreaiak adják a negyedik legnagyobb beruházói közösséget, és Dél-Koreához köthető az a korábban ismeretlen jelenség, hogy 2019-ben nem egy nyugati országból érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, 2019-ben ugyanis Dél-Korea volt a legnagyobb befektető. Jelenleg 4 milliárd dollárnyi dél-koreai vállalati beruházás zajlik Magyarországon, és további 16 koreai beruházás megindításáról zajlanak tárgyalások - tette hozzá.

A miniszterelnök az európai helyzettel kapcsolatban kifejtette: "Európa ma vajúdik", elvesztette az elmúlt években a versenyképességét, "elvesztettük ezt a gazdaságban, elvesztettük a hatékonyságban, demográfiai gondok is gyötörnek bennünket, és biztonsági problémákkal is meg kell küzdenünk".

Úgy látja, egész Európát egyetlen kérdés foglalkoztatja: hogyan tudja az EU visszanyerni azt a versenyképességét, amellyel még a 2008-as pénzügyi válság előtt rendelkezett. Olyan gazdaságpolitikával nem tudjuk visszanyerni a versenyképességet, amely a középpontba nem a hatékonyság növelését állítja - vélekedett.

Kiemelte: Magyarország ezért támogatja a digitalizációt, a zöld gazdaságot, az adócsökkentést, a még nyitottabb kereskedelempolitikát, de nem támogatja a protekcionista elképzeléseket, az adóemeléseket, "és nem tudjuk támogatni a szocialisztikus elképzeléseket sem".

Orbán Viktor szerint az európai versenyképesség visszanyerésére való törekvésben "Korea a barátunk, Korea a segítségünkre lesz". Minél szélesebb és mélyebb együttműködés lesz Dél-Korea és az Európai Unió, Dél-Korea és a visegrádi négyek (V4), illetve Dél-Korea és Magyarország között, annál hamarabb nyeri vissza az egész európai kontinens versenyképességét a világgazdaságban - jelentette ki a kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Wagner Péter a Venezuelában történtekről: olyan dolgokra kell felkészülnünk, amilyeneket még nem láttunk

Wagner Péter a Venezuelában történtekről: olyan dolgokra kell felkészülnünk, amilyeneket még nem láttunk

Nemcsak a nemzetközi jogot sértette meg Washington a caracasi akcióval, hanem ez is egy azon események sorából, amilyenekre korábban nem volt példa a nemzetközi kapcsolatokban – mondta Wagner Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt arról is, hogy az amerikai olajcégeknek komoly aggályaik vannak a Venezuelába történő visszatéréssel kapcsolatban.

Hallatlan – Az M1-es külső sávjában töltik pihenőidejüket egyes kamionosok

Kopott, nyári gumival közlekedő és szabálytalanul parkoló kamionok okoztak fennakadást az M1-es autópályán – tájékoztatta az InfoRádiót az MKIF Zrt. kommunikációs igazgatója, Szimicsku László.
Európai katonák mennek Ukrajnába, megváltozott Zelenszkij véleménye a békéről – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Európai katonák mennek Ukrajnába, megváltozott Zelenszkij véleménye a békéről – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Nagy-Britannia, Franciaország és Ukrajna aláírt egy szándéknyilatkozatot ma este, melyben kinyilvánítják, hogy brit és francia katonák mennek Ukrajnába biztosítani a békét, ha a mostani háború lezárul – írta meg a Sky News. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közel egy éve húzódó béketárgyalásokról eddig többnyire pozitívan beszélt: szerinte az egyeztetések mintegy kilencven százalékban már készen állnak. Az elmúlt napokban azonban jóval szkeptikusabban nyilatkozott, különösen Oroszország tárgyalási hajlandóságáról - írta a New York Times. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×