Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Sándor-palotában 2020. október 28-án, miután Áder János köztársasági elnöktől átvette a kinevezését.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Fordulat: a színházak nem kérhetnek védettségi igazolványt

Az adatvédelmi hatóság szerint a budapesti Örkény István Színház nem kérhet védettségi igazolványt a nézőitől. A teátrum igazgatója, Mácsai Pál múlt héten jelentette be, hogy a koronavírus terjedése miatt csak beoltottak nézhetik meg az előadásaikat.

„Azt a döntést hoztuk, hogy kérjük a védettség igazolványt a színházlátogatáshoz” – Mácsai Pál, a budapesti Örkény István Színház igazgatója ezt múlt héten szerdán mondta az InfoRádióban, és meg is indokolta, hogy miért hozták ezt a döntést: „Azért, mert az a véleményünk, nem a saját kútfőnkből, hanem a virológus szakemberek tanácsa és a velük való egyeztetés alapján, hogy ez szolgálja a legjobban az oltottak és az oltatlanok védelmét. Ha az oltatlanok véletlenül bekapják ezt a vírust, akkor jelentősen többször és majdnem háromszor annyi ideig szórják maguk körül, mint az oltottak" – fogalmazott.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint viszont

a színházak nem kérhetnek védettségi igazolványt a nézőinktől.

Péterfalvi Attila a hatóság honlapjára kedden felkerült állásfoglalásában kifejti, hogy a koronavírus elleni védettség olyan egészségügyi adat, amit egy színház csak akkor kezelhet, ha az adott néző önként hozzájárul ehhez, de ez a feltétel ebben az esetben nem valósul meg. Az elnök egy tavaly szeptemberi kormányrendeletre hivatkozik, amely szerint a sportmérkőzések, az 500 főnél több vendéget fogadó zenés, táncos rendezvények, vagyis a koncertek látogatásához kell védettségi igazolvány. A mozikban, a színházakban és a cirkuszokban viszont nem, mert azoknak állandó helyszínük van, a nézők előre megváltott helyre ülnek le és onnan nem mozdulnak el az előadás alatt. Egyébként a vallási eseményekre, az esküvőkre, a lakodalmakra, a temetésekre és a sportmérkőzések szabadtéri kivetítőn való csoportos nézésére is szabadon mehetnek a beoltatlanok.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerint a nagyarányú átoltottság miatt ezek a tömegrendezvények nem jelentenek plusz kockázatot: „Minden emberi találkozás befolyásolja, de az, hogy a találkozások eredményeképpen mi történik, azt az átoltottság határozza meg elsősorban. Átoltott emberek találkozása nem hordoz különösebb veszélyt” – nyilatkozta a tárcavezető nemrégiben az InfoRádiónak.

Az InfoRádió megkereste Mácsai Pált, a budapesti Örkény István Színház igazgatóját, aki egyenlőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben, mert még értelmezik a jogi helyzetet.

Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke egyébként az állásfoglalás végén azt tanácsolja a színházaknak, hogy

kezdeményezzenek jogszabály-módosítást, ha ragaszkodnak a védettségi igazolványhoz.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×