Müller Cecília országos tisztifőorvos múlt héten azt mondta, hogy Magyarország a koronavírus-járvány küszöbén van. Milyen adatok szükségesek ahhoz, hogy kijelenthessék: már átléptük ezt a küszöböt?

Figyelembe kell venni, hogy mi történik a nagyvilágban, Európában és a közvetlen környezetünkben. Vannak olyan járványügyi paraméterek, amelyeket mindenféleképpen figyelembe kell venni. Ilyen a reprodukciós tényező például, ami arra vonatkozik, hogy egy fertőzött hány további fertőzést vált ki. További fontos paraméter a vírus koncentrációja a szennyvizekben.

Várhatóan milyen természetű, milyen lefolyású lesz a koronavírus-járvány negyedik hulláma? Mire számítanak, kiket érint várhatóan, hány fertőzött, hány súlyos állapotban lévő beteg lesz?

Több különbség van a korábbi és a most induló hullám között. Elsősorban különbözik maga a vírus, az indiai (delta) mutáció foglalja el a fertőzésekben a legnagyobb szerepet Magyarországon. A második nagyon lényeges különbség, hogy egy évvel ezelőtt, vagy a második hullám első időszakában egyáltalán nem voltak vakcinációs lehetőségek, ma pedig Magyarországon magas az átoltottsági arány és rendelkezésre áll többféle vakcina nagy mennyiségben. A vakcinációnak semmiféle korlátja nincsen. A következő különbség, hogy számos olyan tapasztalattal és ismerettel rendelkezünk, amivel korábban nem.

Ezek alapján arra lehet számítani, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma, maga a fertőzés elsősorban a beoltatlanok körében terjed majd?

Ez a legtermészetesebb. Az átoltottaknál az újrafertőződés ráta csak 1 százalék vagy az alatti, teljesen függetlenül attól, hogy milyen vakcinát kapott valaki. A 60 év feletti, társbetegségekkel rendelkező, rossz általános állapotban lévő és nem átoltott embereket fenyegeti elsősorban a negyedik hullám. Emellett egyre fiatalabb korosztályok fertőződnek meg, az ő átoltottságuk is lényeges kérdés, és a következő megfontolás a 12–18 év közötti ifjú honfitársaink oltása, ami járványügyi szempontból ugyancsak indokolt. Erre a háromra kell koncentrálni. Rendkívül sajnálatosnak tartom azt az agitációt, ami nyíltan vagy burkoltan az oltások ellen zajlik. Én mindössze annyit mondanék, hogy a legelső pillanatban, amikor lehetséges volt, én a harmadik oltást beadattam magamnak.

A rizikócsoportok között említette a fiatalokat: hogyan áll most az iskolai oltóakció?

Nagyon jól áll, a tanárok 85 százaléka a teljes átoltottság állapotában van, a tanulók érintett korcsoportjában majdnem 190 ezren már beoltatták magukat. Nagyon remélem, hogy ez a szám a közeli jövőben gyorsan emelkedik.

Mivel próbálja még rávenni a kormány az embereket arra, hogy oltassanak? Világszerte jelenség, hogy az úgynevezett oltakozási kedv lelassult.

Minden kormány nehéz helyzetben van, mert a józan ésszel szemben érzelmi megközelítéseket tapasztalunk. Nagyon nehéz a problémának a feloldása, de a magyar kormány nagyon sok mindent megpróbál: oltási akciókat szervezünk, a 60 év fölötti át nem oltott embereket megkeresték medikusok, háziorvosok, próbálják megértetni, hogy itt most már a saját életükről van szó, és mivel bármelyik vakcinát választhatja, ez már a saját felelőssége, tovább nem hárítható. Illetve egy módon hárítható tovább, hogy honnan származnak az elbizonytalanodást okozó különböző körülmények.

Honnan származnak ön szerint?

Olyan megnyilvánulásokat látunk, nem kizárólag politikai megfontolásokról beszélünk, hanem úgynevezett szakértők is nyilatkoznak, akiknek se képzettségük, se szakértelmük, se járványügyi tapasztalatuk, és úgy közlik az elképzeléseiket, a vízióikat, a várakozásaikat, mintha tények lennének. Meg tudom érteni azokat az embereket, akik elbizonytalanodtak, de azt nem tudom megérteni, hogy miért nem próbálnak korrekt információkat nyerni és aszerint cselekedni.

Ha a negyedik járványhullám miatt újabb korlátozásokra lesz szükség, akkor különbséget fognak-e tenni a beoltottak és a beoltatlanok között?

Rendkívül nagy a különbség az átoltottak és azok között, akik nincsenek átoltva. Amikor járványügyi intézkedéseket hozunk, elsősorban azokat védjük, akik nincsenek átoltva, de értelemszerűen védjük az átoltottakat is.

Ha lesznek korlátozások, akkor a beoltottak szabadon járhatnak-kelhetnek, a beoltatlanok viszont nem?

Amikor a járvány adott fázisba kerül, akkor annak a fázisnak megfelelő járványügyi intézkedéseket fogunk hozni. Mivel nincsen terápia erre megbetegedésre, messze az átoltottság a leghatékonyabb.

Az egészségügyi dolgozók körében kötelezővé tették a védőoltást, miért nem teszik kötelezővé más területeken vagy akár társadalmi szinten, hiszen jogilag ezek szerint van ilyenre lehetőség, és egyébként is ismerünk kötelező védőoltásokat?

Magyarországon a védőoltások majdnem százéves múltra tekintenek vissza. Azzal, hogy az elmúlt másfél évben a bárányhimlő elleni kötelező védőoltást is bevezettük, a korhoz kötött kötelező védőoltások száma 13, és 99 százalék körüli a kötelező oltásoknál az átoltottsági szint.

Akkor a koronavírus-védőoltást miért nem lehet kötelezővé tenni?

Különböző megfontolások vannak, a koronavírussal kapcsolatban nincs elég tapasztalat, és vannak egyéb szempontok is.

Tárgyaltak az ENSZ Egészségügyi Világszervezet képviselőivel Budapesten. A WHO-nak mi a véleménye a magyar járványkezelésről?

Az első WHO-tisztségviselő, aki járt a minisztériumban – többször is, Hans Kluge volt. A hat elindított nemzeti programot, az alapellátás átalakítását példaszerűnek értékelte, akárcsak a járványkezelést. Ezt a WHO főigazgatójának a látogatása megerősítette, sőt Pintér Sándor miniszter urat és engem is meghívott Genfbe, hogy a magyar metódust ismertessük meg a WHO tagországaival. Emellett a Nikkei, a vezető japán gazdasági lap értékelte a jelenlegi gazdasági viszonyokat a járvány tükrében, és Kína, illetve Új-Zéland után Magyarországot jelölte meg a harmadik legeredményesebben védekező országként.

Az egészségügyi ellátórendszer hogyan készült fel a járvány negyedik hullámára?

Vannak számításaink, hogy milyen lesz a fertőzés dinamikája, hány embert ér el, illetve a kórházi megterhelés milyen lesz. A rendelkezésre álló lehetőségek mindegyikét biztosította eddig is a magyar egészségügy, és biztosítani is fogja.

A tömegrendezvények, amelyek ezen a héten vannak, illetve lesznek is még az ősz folyamán, mennyire befolyásolhatják, mennyire robbanthatják be számításaik szerint a járványt?

Minden emberi találkozás befolyásolja, de az, hogy a találkozások eredményeképpen mi történik, azt az átoltottság határozza meg elsősorban. Átoltott emberek találkozása nem hordoz különösebb veszélyt.

Elkezdődött a tanév, hogyan értékeli?

Hagyományos módon kezdődött, megtörténtek a tanévnyitók, és nagy számú gyermek kezdte el, illetve folytatja a tanulmányait. Megközelítően százezer kisgyermek kereste fel először az iskolát, 734 ezer diák van az általános iskolákban, és majdnem félmillió diák folytatja a tanulmányait a gimnáziumokban.

Járványvédelmi szempontból milyen szabályok betartását követelik meg vagy kérik az oktatási intézményektől?

A pedagógusok 85 százaléka átoltott, ez nagyon megnyugtató. Az is nagyon megnyugtató, hogy nagyon rövid idő alatt több mint 180 ezer iskolai tanuló is beoltatta magát. Úgy tűnik, hogy az átoltottság iránti igény jelentős a társadalomban, az elmozdulás kedvező. Nem tettük kötelezővé a maszkviselést és a lázmérést, mint a megelőző hullámokban, aminek a magyarázata az, hogy a jelenlegi hullám nem ugyanaz, mint az első három volt.

Most úgy számolnak, hogy mindvégig jelenléti oktatás lehet az iskolákban?

Ez kizárólag attól függ, hogy a járvány negyedik hulláma hogyan alakul. Ez meg majdnem teljes mértékben attól függ, hogy az átoltottság hogyan alakul. Bárhonnan közelítem, az átoltottság szerepe rendkívüli.