Az idei nyár időjárási szélsőségei még egyértelműbbé tették, hogy a klímaváltozás megfékezését szolgáló intézkedések mellett a már elkerülhetetlen változásokra való felkészülés is egyre sürgetőbb feladat. Magyarországon elsősorban a sorozatos hőhullámok keserítették meg az életet, különösen az ország népességének közel háromnegyedét kitevő városlakókét, mivel a városi hősziget-hatás a belvárosi, sűrűn beépített területeken több fokot rátesz az amúgy is nehezen viselhető hőségre. A városi zöld- és vízfelületek ugyanakkor képesek jelentősen csökkenteni a felszíni hőmérsékletet, segítik a levegő megtisztulását és közérzetjavító hatásúak, ezért a klímaadaptációban a zöldfelületek értéke jelentősen megnő – írja összeállításában a Portfolio.

A városi hősziget-hatás itthon Budapesten érinti a legtöbb embert. A lap Budapest legutóbbi, 2019–2020-as környezeti állapotértékelése alapján elemezte a főváros helyzetét.

Budapesten nyáron a hősziget kiterjedése és intenzitása is jelentős: a városkörnyéki átlaghőmérsékletet 3-7 Celsius-fokkal meghaladó terület a főváros pesti oldalának nagy részére kiterjed, míg a budai oldalon a hősziget csak egy kisebb területet fed le.

A zöldfelület-intenzitás (ZFI) azt mutatja meg, hogy mekkora az adott területrészre eső zöldfelület síkbeli kiterjedésének aránya és egészségi állapotának mértéke. A legfrissebb, 2015-ben közölt kutatási eredmény alapján Budapest területének átlagos zöldfelület-intenzitása 52 százalék. Az alábbi, infravörös műholdfelvételen alapuló kutatási eredmények felhasználásával készült térkép ennek egyenetlen eloszlását mutatja be:

Budapest zöldfelületi intenzitása 1992 óta 2,2 százalékkal nőtt, ami nagymértékben a felhagyott, használaton kívüli területek spontán cserjésedésének, erdősülésének, illetve a meglévő vegetáció erősödésének köszönhető. Budapest zöldfelület-intenzitása 50 százalék körül változott az elmúlt 23 évben, amihez hozzájárul a növényállomány területi csökkenése vagy növekedése, de a minőségi javulása, romlása is.

Különösen jelentős hatással van a változásokra a nem öntözött gyepterületek vitalitásának ingadozása és a gyepterületek kezelésének módja, időzítése.

A gond az – figyelmeztetnek –, hogy sok esetben az elhagyott területek elgazosodása, invazív fajok megtelepedése, elterjedése jelenik meg zöldülésként.

Budapesten átlagosan 33 négyzetméter erdőterület (amelyből 25 négyzetméter rekreációs célú parkerdő), továbbá 6 négyzetméter közpark, közkert jut egy lakosra. A város határain belül a nagyfelbontású műholdfelvételek alapján a becslések szerint 7,3 millió faegyed található, így erdősültsége körülbelül 11 százalékos, ami ökológiai szempontból az európai nagyvárosok között átlagosnak nevezhető.

Összességében azonban kevés és jellemzően rossz állapotú zöldfelület áll rendelkezése, ezért a főváros zöldfelületi rendszere jelenleg nem tölti be megfelelően rekreációs és kondicionáló szerepét – szögezi le a jelentés.

Az alacsony közpark-, közkert-ellátottság mellett ráadásul a különböző közparkok térbeli eloszlása is egyenetlen, így egyes belvárosi kerületekben (pl. VI., VII.) 1 négyzetméter közpark sem jut egy lakosra.

Budapest területének körülbelül 65 százalékát borítja zöldfelület (ami növényzettel fedett területet jelent), de a város területének mindössze nem egészen 2 százaléka zöldterület is egyben (vagyis parkterület).

Európa nagyvárosaival és agglomerációjukkal összehasonlítva Budapest közepesen teljesít a közhasználatú zöldfelületekkel való ellátottság tekintetében – írja a jelentés alapján a Portfolio.