A járvány elleni védekezés valamint a gazdaság újraindításának költségeire tekintettel módosította a Ház az idei költségvetést. A változtatást 115 igen szavazattal és 54 ellenvoks mellett fogadták el a képviselők.

Ahogy azt a jogszabály ismertetésekor Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a gazdaság-újraindítási akciótervben három fő csatornán összesen 6172 milliárd forint, a GDP 12 százaléka áll rendelkezésre.

Ebből 3278 milliárd forint nemzeti forrásból származik, amelyből főleg a családok támogatására, otthonteremtésre és a nyugdíjakra költ a kormány összesen mintegy 500 milliárd forintnyi összeget. Infrastruktúrafejlesztésre 820 milliárd forint jut, munkahelyek létrehozására vagy megőrzésére 460 milliárd, egészségügyi béremelésre 300 milliárd, míg sport és kultúra támogatására 120 milliárd forint. Az agrárium fejlesztésére 96 milliárd, turizmusra 90 milliárd forint.

Uniós forrásból 2515 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaság újraindítására, a családok és munkahelyek védelmére, valamint a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére.

További 380 milliárd forintot hagy a kormány idén a családoknál és a vállalkozásoknál adó- és járulékcsökkentések, kedvezmények formájában. Az otthonteremtéssel kapcsolatos áfa- és illetékmentesség 135 milliárd forintot, a kisvállalati adó csökkentése és a kisadózók tételes adójának adómentessége több mint 20 milliárd forintot, valamint a kis- és középvállalkozások megsegítése érdekében bevezetett helyiiparűzésiadó-kedvezmények 84 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál. A jogszabály a 25 ezer főnél kevesebb lakosú települések számára teljes kompenzációt tartalmaz.

2021-ben 4,3 százalékos GDP-bővülés várható.

A központi alrendszer hiányának változását a költségvetési törvényen nem kell átvezetni, így abban 2288 milliárd forintos adat szerepel. Ugyanakkor az év egészére 3990 milliárd forintos pénzforgalmi, és 3860 milliárdos - a GDP 7,5 százalékának megfelelő - uniós módszertan szerinti eredményszemléletű hiányt vár a kormány.

Az adósságrátát várhatóan az év végére csökkenhet, a 2020 év végi 80,4 százalékról 79,9 százalékra.

A Ház hozzájárult az uniós költségvetés és helyreállítási csomag kihirdetéséhez

Az Országgyűlés hozzájárult az Európai Unió 2021-2027. közötti költségvetéséről, valamint a koronavírus-járvány utáni helyreállítási csomagról szóló határozat kihirdetéséhez.

A képviselők 170 igen szavazattal, egyhangúlag hagyták jóvá a pénzügyminiszter erről szóló javaslatát.

Az elfogadott előterjesztés indoklása alapján a ratifikáció az előfeltétele annak, hogy az EU történelmi léptékű, 750 milliárd euró összegű hitelt vehessen fel a pénzpiacokon a helyreállítási csomag érdekében, illetve, hogy az ebből finanszírozandó programok, például az úgynevezett helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz is mielőbb elindulhasson.

Szerkezetátalakítással kaphatnak segítséget a pénzügyi nehézségekkel küzdő cégek

Az Országgyűlés a pénzügyi nehézségekkel küzdő cégeknek létrehozta az úgynevezett szerkezetátalakítási eljárás lehetőségét, amivel az érintett vállalatoknak lehetőségük nyílhat a fizetésképtelenség és a csődhelyzet elkerülésére.

A képviselők 165 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett fogadták el az ide vonatkozó uniós irányelvek átvételéről szóló javaslat elfogadását.

Az igazságügyi miniszter előterjesztése indoklásában kifejtette, az Európai Unió tagállamainak többségében már létezik ilyen megelőző, szerkezetátalakítási eljárás.

Új elektronikus hitelesítést vezettek be a kormányhivatalokban

A parlament bevezette az úgynevezett aláírás-minta alapú hitelesítési rendszert a fővárosi és megyei kormányhivatalokban.

A képviselők 122 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 39 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről szóló javaslatát.

A változtatással egy olyan új elektronikus hitelesítés mód jön létre a kormányablakokban, amellyel az ügyfelek az elektronikus dokumentumokat egy úgynevezett aláírópad segítségével kézzel, egyszerű módon írhatják alá, az eközben rögzített kézjegy bizonyos biometrikus adatai (írásnyomás, írásdinamika és egyéb paraméterek) pedig titkosított formában rákerülnek a dokumentumra.

Digitalizálták az ingatlannyilvántartást

Az Országgyűlés új törvényt fogadott el az ingatlannyilvántartásról, amelyben az eddigi papír alapú ügyintézést elektronikusra váltják a hatékonyság és gyorsaság érdekében.

A képviselők 121 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 45 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslatát.

Az új jogszabálynak köszönhetően az ingatlannyilvántartás összekapcsolható lesz az állam más közhiteles elektronikus nyilvántartásaival, ahonnan az ingatlan-nyilvántartás adatai automatikusan frissülni tudnak és biztosított lesz az elektronikus információ-áramlás és kapcsolattartás, sok esetben az automatizált kapcsolattartás is.

Módosították az Exim-törvényt

Az Országgyűlés tisztázta, hogy a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság azokat a magyar külföldi befektetéseket is finanszírozhatja, amelyeket az érintett magyar cégek egy tulajdonukban álló külföldi vállalkozáson keresztül valósítanak meg.

A képviselők 119 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 16 tartózkodás mellett fogadták el a külgazdasági és külügyminiszter erről szóló javaslatát.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az előterjesztés indoklásában hangsúlyozta, a változtatás egyértelművé teszi, hogy "mind a közvetlen, mind a közvetett befektetés finanszírozható, illetve garantálható a kormány kifektetési stratégiája keretében".

A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről döntöttek

A parlament törvényt alkotott a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről, amihez az Európai Unió jövőre hatályba lépő házassági és szülői felelősségről, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló rendeletét vette alapul.

A képviselők 172 igen szavazattal, egyhangúlag hagyták jóvá az igazságügyi miniszter javaslatát.

A változtatások az eddigieknél egyszerűbb és hatékonyabb eljárásokat biztosítanak a gyermekek legfőbb érdekének biztosítása érdekében, továbbá kiemelten fontos célnak minősítik a gyermekek meghallgatáshoz való jogának erősítését.