Nemzetközi kutatások szerint a koronavírus miatti járványügyi intézkedések következtében csökkent az emberek fizikai aktivitása, ezzel párhuzamosan növekedett az üléssel töltött idő. A krónikus stressz mértéke, amely egyrészt az immunrendszer működését befolyásolja, a karantén alatt emelkedhet, növelve a megfertőződés esélyét, és csökkentve a sport iránti hajlandóságot. A világjárvány okozta korlátozások következtében beszűkülő sportolási lehetőségek ellensúlyozásaként nagy hangsúlyt kell kapnia a fizikai aktivitás fenntartásának és erősítésének a negatív mentális következmények kivédése érdekében.
A Semmelweis Egyetem (SE) Magatartástudományi Intézet kutatócsoportja elsősorban azt szeretné megtudni, hogy
a járvány okozta krízishelyzetben melyek azok a tolóerők, amelyek a fizikai aktivitás, a sport irányába mozdítják el az embereket,
illetve, hogy az érzelmi, pszichés jóllét milyen összefüggést mutat a testmozgással, a sportolási szokások változásával - olvasható az SE közleményében.
A kutatás kitér arra is, hogy a különböző testmozgási szokások miként függenek össze az emberek érzelmi világával, aktuális lelkiállapotával, ezen belül a szorongással, az észlelt stressz mértékével, a mentális jólléttel.
Az online kitölthető, öt-hat percet igénylő kérdőíves felmérésben a 18 és 65 év közötti felnőtt magyar lakosságot kívánják megszólítani – nemcsak azokat, akik rendszeresen sportolnak, hanem azokat is, akik egyáltalán nem mozognak, vagy éppen a járvány miatt lettek aktívak – mondta Tóth Mónika Ditta pszichológus. A Magatartástudományi Intézet adjunktusa, a kutatás vezetője hozzátette: a testmozgás alatt itt nem a maratoni futást értik, hanem
minimum fél óráig tartó, pulzusemelkedéssel járó mozgásformákat, köztük a kerékpározást vagy akár tempós gyaloglást is.
A kutatás címe: „A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében”, a kérdőívet kitölteni május 15-ig lehet IDE kattintva. Az eredményeket várhatóan június közepén teszik közzé a Magatartástudományi Intézet kutatói.
