Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Vihar a 26. Sziget fesztivál hetedik napján az óbudai Hajógyári-szigeten 2018. augusztus 14-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Mónus Márton

Fesztiválok a pandémia árnyékában: nem csak a kínálat, a kereslet is nagy kérdés

Állami közbeavatkozás nélkül az idei fesztiválszezon is veszélybe kerül – mondta az InfoRádiónak a Magyar Fesztiválszövetség elnöke. Márta István szerint most az egész szakma arra vár, hogy a kormány mikor hirdet ki a tavalyi nyárihoz hasonló rendezvényszervezési szabályokat, de közben az is kérdés, hogy a középkorúak és az idősebbek egyáltalán el fognak-e menni a fesztiválokra.

Márta István szerint nem kérdés, hogy az idei évben is lesznek fesztiválok, az viszont már annál inkább, hogy ezeket milyen keretek között fogják megvalósítani a szervezők, és hogy milyen látogatottságra számíthatnak, ami egyértelműen a járványhelyzet kezelésén múlik majd.

Az, hogy lehessenek fesztiválok a nyár folyamán Magyarországon, valamint, hogy ezeket már most el lehessen kezdeni szervezni–hirdetni, az adott esemény engedélyezésétől függ, ami besorolást tud tenni a rendezvények nagysága, a nézők létszáma, befogadóképessége szerint, de akár az álló- és ülőhelyek, a zárt- és a szabadtér szerint – magyarázta az InfoRádiónak a szakember.

De az engedélyeztetés az Operatív Törzsön, illetve a kormányzati intézkedések áll.

Ennek ellenére a fesztiválszervezők egy része már szervez és tervez. Márta István megjegyezte, a Magyar Fesztiválszövetség decemberi felmérése szerint az ágazati szereplők mintegy 32 százaléka egyelőre teljesen bizonytalan a jövőt illetően, és se pro, se kontra nem tudott nyilatkozni. 30 százalékuk vélhetően fenn tud maradni, miután több lábon áll, elsősorban a gazdasági alapú fesztiválok. További 19 százalékuk is hasonlóan nyilatkozott, miután önkormányzati segítségre számíthatnak. 2 illetve 5 százalékuk azonban bizonyosan felhagy a fesztiválszervezéssel az idei évben.

A fesztiválszövetség elnökének szavaiból az is kiderült, hogy az érintettek nagyban számítanak a tavalyi évről ismert moratórium kihirdetésére, miszerint – 60 vagy 90 napra kormányzatilag kimondva – biztosan nem lehet majd bizonyos létszámú rendezvényt megtartani, továbbá arra is valamiféle

állami kockázati garanciát remélnek, ha meg tudnák szervezni a rendezvényeket, de azok végül a pandémia miatt mégis elmaradnának.

Tehát sok olyan intézkedésre vár a fesztivál- és rendezőszakma, amelyre szükség lenne.

Január 21-én a Magyar Fesztiválszövetség kérésére öt szervezet elnöke ült össze, amelyen a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetséget Bán Teodóra elnök képviselte, a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségét Vincze Andrea, a Magyar Rendezvényszervezők és -Szolgáltatók Szövetségét Ganczer Gábor elnök, a Music Hungaryt Weyer Balázs társelnök. Az egybegyűltek a találkozón annak adtak hangot, hogy a jelen helyzetben szükség van az országos szervezeteknek a szoros összefogására, és hogy ennek érdekében rendszeresíteniük kell a egyeztetéseket. Márta István elmondása szerint, a közös érdekek meghatározásán túl konkrét lépések előkészítése is zajlik, hogy minden olyan jogi- és egyéb szabályozási rendszert alkossanak, ami révén mégis meg lehessen invitálni a közönséget majd, akár kisebb–nagybb rendezvényekre is.

Ugyanakkor

arra a kérdésre sincs egyelőre válasz, hogy vajon az esetleges kínálatnak lesz-e kereslete,

hogy a közönség el mer-e majd menni a fesztiválokra. A fesztiválszövetség elgondolása–tapasztalata szerint a fiatalok nem maradnak majd el, a nagyobb talány a közép- és idősebb korosztály, hogy milyen feltételek mellett tudnak/akarnak majd részt venni a különféle fesztiválokon.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×