Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Vihar a 26. Sziget fesztivál hetedik napján az óbudai Hajógyári-szigeten 2018. augusztus 14-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Mónus Márton

Fesztiválok a pandémia árnyékában: nem csak a kínálat, a kereslet is nagy kérdés

Állami közbeavatkozás nélkül az idei fesztiválszezon is veszélybe kerül – mondta az InfoRádiónak a Magyar Fesztiválszövetség elnöke. Márta István szerint most az egész szakma arra vár, hogy a kormány mikor hirdet ki a tavalyi nyárihoz hasonló rendezvényszervezési szabályokat, de közben az is kérdés, hogy a középkorúak és az idősebbek egyáltalán el fognak-e menni a fesztiválokra.

Márta István szerint nem kérdés, hogy az idei évben is lesznek fesztiválok, az viszont már annál inkább, hogy ezeket milyen keretek között fogják megvalósítani a szervezők, és hogy milyen látogatottságra számíthatnak, ami egyértelműen a járványhelyzet kezelésén múlik majd.

Az, hogy lehessenek fesztiválok a nyár folyamán Magyarországon, valamint, hogy ezeket már most el lehessen kezdeni szervezni–hirdetni, az adott esemény engedélyezésétől függ, ami besorolást tud tenni a rendezvények nagysága, a nézők létszáma, befogadóképessége szerint, de akár az álló- és ülőhelyek, a zárt- és a szabadtér szerint – magyarázta az InfoRádiónak a szakember.

De az engedélyeztetés az Operatív Törzsön, illetve a kormányzati intézkedések áll.

Ennek ellenére a fesztiválszervezők egy része már szervez és tervez. Márta István megjegyezte, a Magyar Fesztiválszövetség decemberi felmérése szerint az ágazati szereplők mintegy 32 százaléka egyelőre teljesen bizonytalan a jövőt illetően, és se pro, se kontra nem tudott nyilatkozni. 30 százalékuk vélhetően fenn tud maradni, miután több lábon áll, elsősorban a gazdasági alapú fesztiválok. További 19 százalékuk is hasonlóan nyilatkozott, miután önkormányzati segítségre számíthatnak. 2 illetve 5 százalékuk azonban bizonyosan felhagy a fesztiválszervezéssel az idei évben.

A fesztiválszövetség elnökének szavaiból az is kiderült, hogy az érintettek nagyban számítanak a tavalyi évről ismert moratórium kihirdetésére, miszerint – 60 vagy 90 napra kormányzatilag kimondva – biztosan nem lehet majd bizonyos létszámú rendezvényt megtartani, továbbá arra is valamiféle

állami kockázati garanciát remélnek, ha meg tudnák szervezni a rendezvényeket, de azok végül a pandémia miatt mégis elmaradnának.

Tehát sok olyan intézkedésre vár a fesztivál- és rendezőszakma, amelyre szükség lenne.

Január 21-én a Magyar Fesztiválszövetség kérésére öt szervezet elnöke ült össze, amelyen a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetséget Bán Teodóra elnök képviselte, a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségét Vincze Andrea, a Magyar Rendezvényszervezők és -Szolgáltatók Szövetségét Ganczer Gábor elnök, a Music Hungaryt Weyer Balázs társelnök. Az egybegyűltek a találkozón annak adtak hangot, hogy a jelen helyzetben szükség van az országos szervezeteknek a szoros összefogására, és hogy ennek érdekében rendszeresíteniük kell a egyeztetéseket. Márta István elmondása szerint, a közös érdekek meghatározásán túl konkrét lépések előkészítése is zajlik, hogy minden olyan jogi- és egyéb szabályozási rendszert alkossanak, ami révén mégis meg lehessen invitálni a közönséget majd, akár kisebb–nagybb rendezvényekre is.

Ugyanakkor

arra a kérdésre sincs egyelőre válasz, hogy vajon az esetleges kínálatnak lesz-e kereslete,

hogy a közönség el mer-e majd menni a fesztiválokra. A fesztiválszövetség elgondolása–tapasztalata szerint a fiatalok nem maradnak majd el, a nagyobb talány a közép- és idősebb korosztály, hogy milyen feltételek mellett tudnak/akarnak majd részt venni a különféle fesztiválokon.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×