Infostart.hu
eur:
385.9
usd:
332.72
bux:
0
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Nyitókép: Pexels.com

Így nem lesz védettség: kevesen mondjuk, hogy beoltatnánk magunkat

A magyarok alig 15 százaléka oltatná be magát valamelyik koronavírus elleni vakcinával. Az ország fele bizonytalan.

Magas a bizonytalanok aránya, mindössze minden hatodik-hetedik megkérdezett biztos benne, hogy beoltatná magát (14,9 százalék) a koronavírus elleni valamelyik vakcinával, derült ki a KSH felméréséből.

December első hetében a válaszadók több mint egyharmada (35,6 százalék) volt elutasító az oltással kapcsolatban.

Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. A megkérdezettek több mint a fele egyáltalán nem, további egynegyede alig veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét. Az oltással kapcsolatos kormányzati kommunikáció és a sajtóban megjelenő információk a válaszadók több mint kétharmadát befolyásolják, a közösségi médiában megjelenő információk pedig kevesebb, mint 60 százalékukat.

A 64 év felettiek és a felsőfokú végzettségűek tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat. A munkanélküliek, a fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak. Az elutasítók aránya egyik csoportban sem éri el az 50 százalékot.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×