A lengyel miniszterelnök kedden közzé tett, saját nevével szignált cikkében úgy véli, hogy Lengyelország a vétójával nem „nem”-et mond az Európai Unióra, hanem éppen, hogy erősíti azt, midőn útját állja egy olyan megoldásnak, ami szerinte veszélyes precedenst teremthet és végeredményében alapjaiban zilálhatja szét az unió lengyeleknek is fontos egységét.

Jelen formájában ugyanis a véglegesítés előtt álló új jogállamisági feltételesség a közösségi pénzek felhasználásához úgymond „nemcsak jogi bizonytalanságot teremt”, de veszélyes értelmezéseknek is tág teret hagy. Lehetővé teszi – érvel Morawiecki -, hogy ha valakinek nem szimpatikus egy adott tagállamban zajló reform, akkor a sajtóban és az Európai Parlamentben indított támadásaival jogállam-ellenesnek tüntesse fel azt, utat nyitva a kérdéses ország hozzájutásához a közös költségvetéshez. „Ez akarjuk?” – tette fel a kérdés írásában a lengyel miniszterelnök.

Aki egyúttal

azzal érvel, hogy a különbözőségek méltatása az EU életében jogi értelemben is kell, hogy létezzen.

Úgymond, a közösséget demokrácia-modellek tekintetében is különböző példák jellemzik, és ahogy a francia ötödik köztársaság és a német szövetségi köztársaság nem egyforma, ugyanúgy különböző a portugál, vagy a lengyel államrend is.

Az Európai Uniónak képesnek kell lennie, hogy szolidáris legyen a különbözőségekkel szemben, és ezt tekintse egysége alapjának – intett írásában a lengyel kormányfő

Jelen formájában az asztalon lévő jogszabály tervezet a közösségi pénzek jogállamisági feltételeire egyszerűen megkerüli és felülírja Morawiecki szerint az alapszerződést, különösen annak 7. cikkét, majd felteszi kérdést: lehet, hogy az egész jogszabály-ötlet csupán egy álca, és arra szolgál, hogy ennek erőltetésével a járványra válaszul tervezett helyreállítási alapot igazából nem kívánó országok közvetve ez utóbbit ellehetetlenítsék?

Lengyelország mindenesetre az EU egésze és az EU jövője iránt érzett felelőssége miatt emel vétót egy ilyen jogszabály bevezetése ellen – szögezte le írásában Mateusz Morawiecki, aki egyúttal idézte Charles de Gaulle egykori franci elnököt, aki szerint a jövőt áldozza fel az, aki a jelenben nem képes nem is mondani.

Szakértők megjegyzik, hogy két nappal a brüsszeli EU-csúcs előtt a lengyel miniszterelnök ennyire elköteleződő kiállása a vétó mellett jelentős részt

borítékolja, hogy a lengyel álláspont magán a csúcstalálkozón sem lehet különböző,

hacsak a lengyel-magyar páros nem kap olyan kompromisszumos javaslatot, ami mind számukra, mint pedig a többi tagországnak elfogadható. Ennek esélye azonban a napokban ismertté vált uniós értesülések fényében csökkenni látszik.