Amikor egy meteorológus éghajlatról beszél, akkor ez alatt harmincéves (kílmasztenderd) átlagokat kell érteni, sőt, a jövő éghajlatát is az elmúlt három évtizedéhez, így jelenleg az 1980–2010-es átlagához viszonyítják – magyarázta az InfoRádió Aréna című műsorában Radics Kornélia. Tehát nem az időjárásban kell gondolkodni, hanem a hosszú távú átlag jelenségek a kérdésesek – tette hozzá. Vagyis ennek alapján mondható, hogy az átlagosnál hidegebb, vagy melegebb, esetleg szárazabb vagy több csapadék lesz.
Az OMSZ elnöke szerint
a hétköznapi életben is egyértelműen látszanak a klímaváltozás jelei,
amit mindenki megfigyelhet például az extrém szárazságokkal kapcsolatban, de az is feltűnhet, hogy a csapadékjelenségeknek az intenzitása és a frekvenciája mennyire megváltozott: azaz ritkán, de akkor felhőszakadás mennyiségű csapadék esik, amit a termőföld nem képes megfelelően hasznosítani, amiből aztán fölcsuszamlások és egyéb károkozások történhetnek – fogalmazott Radics Kornélia, emlékeztetve arra, hogy júliusban például Zala megyében ez mekkora problémákat okozott.
Vagyis mindenképpen kimutatható Magyarországon is a klímaváltozás jelensége, ami ráadásul
a globális átlaghoz képest kicsit gyorsabb ütemű,
és elsősorban a csapadékjelenségek egyre szélsőségesebb átrendeződését eredményezi – ismételte meg a szakember.
Az időjárás kiszámíthatatlanságával kapcsolatban – mint megjegyezte – viszont nem arra kell gondolni, hogy amikor konkrétan az előrejelzésre kerül sor, ne tudná a meteorológia szolgálat megfelelő pontossággal előrevetíteni. A fogalom inkább arra irányul, hogy maga az éghajlat a kiszámíthatatlan, azaz, hogy a nyár helyett már inkább télen esik több csapadék, de nem hó formájában, vagy, hogy felborult a korábbi négy évszakos rend – magyarázta. De például szárazság is volt mindig, azonban az aszályos időszakok gyakorisága, intenzitása és hosszúsága jelentősen megnőtt az elmúlt években, komolyabb problémákat okozva: befolyásolják az élelmiszerbiztonságot, akár a lakosság egészségi állapotát, sőt, ha nagyon messzire megyünk, még a migrációt is – jegyezte meg.
A 100 százalékot sosem lehet elérni
Radics Kornélia az InfoRádió Aréna című műsorában arra is kitért, bár kevesen tudják, de az időjárás-előrejelzések úgynevezett szuperszámítógépeken készülnek, de olyan matematikai alapjuk van, amelyek nem teszik lehetővé azt, hogy a jövőben valaha is százszázalékos pontossággal meg lehessen mondani, hogy milyen lesz az időjárás.
Hiszen egy olyan egyenletrendszernek a megoldásáról van szó, aminek nincsen egzakt megoldása
– fogalmazott. Csak közelítő számításokat tudnak tenni.
A meteorológia fejlődése pedig pont ebben a közelítésben áll, tehát, hogy egyre közelebb kerülnek a valósághoz, hiszen húsz évvel ezelőtt még három napra tudtak olyan pontosságú előrejelzést készíteni, mint manapság hét napra. „Folyamatosan közeledünk úgymond a száz százalékhoz, de elérni sosem fogjuk tudni” – fogalmazott az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke.
És, hogy mi kell ahhoz, hogy egyre közelebb kerüljenek mindehhez? A megfelelő mérő- és informatikai hálózat. Valamint a számítógépek fejlődőse, hogy a számítási kapacitás gyorsabb legyen; úgy lesz a meteorológiának esélye egyre jobban és pontosabban esélye kiszámítani, hogy milyen is lesz az időjárás – tette hozzá az elnök, megjegyezve, sajnos a jelenlegi matematikai tudások szerint nincs arra mód, hogy valós idejű előrejelzést adjanak.