Infostart.hu
eur:
381.11
usd:
325.3
bux:
125362.87
2026. március 2. hétfő Lujza
Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az északi és déli HÉV-hálózat fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatón a csepeli HÉV-kocsiszínben 2020. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Megújul, gyorsul, bővül a HÉV-hálózat - térkép, videó

Októberben írja ki a MÁV–HÉV-csoport a HÉV-szerelvények teljes járműcseréjére vonatkozó tendert, így 2023 és 2025 között 54 új kocsi érkezhet Budapestre – nyilatkozta az InfoRádiónak a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. A ráckevei és csepeli HÉV bevezetésével a belvárosba az agglomerációban és külvárosban élők számára gyorsabb és kényelmesebb lesz bejutni a főváros központjába – fogalmazott a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója.

Fürjes Balázs az InfoRádiónak kiemelte, három egyszerű, de fontos céljuk van a budapesti közlekedés fejlesztésével.

  • A legfontosabb, hogy a budapestieknek és az agglomerációból, az elő- és külvárosokból a városmagba közlekedőnek gyorsabb, kényelmesebb legyen a közlekedése, és minimális átszállással érjék el az úti céljukat.
  • Legyen kevesebb dugó.
  • Legyen környezetkímélőbb, -tudatosabb a budapesti közlekedés, kevesebb károsanyag-, szén-dioxid-kibocsátással.

A felsoroltakhoz – többek között – elengedhetetlen a HÉV-vonalak teljes felújítása, aminek része, hogy egy nyílt uniós közbeszerzési eljárásban 54 új kocsi beszerzését kezdeményezik, emelte ki az államtitkár.

Az új szerelvények, amelyek 100 kilométer/órás sebesség mellett 700 utas szállítására lesznek alkalmasak, 2023 és 2025 között kerülhetnek forgalomba.

A légkondicionált, alacsonypadlós és akadálymentes, kerékpárok és babakocsi szállítására alkalmas járművek gyorsabb és komfortosabb közlekedést fognak biztosítani az utazóközönségnek.

A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár emlékeztetett, a 4-es metró mintegy húsz évig épült, borzasztó tortúrát jelentve, mígnem Tarlós István korábbi főpolgármester a kezébe vette és befejezte a munkát. Ennél jóval rövidebb, kevesebb mint fele idő alatt kívánják megvalósítani a HÉV-vonalak metrósításának, átépítésének teljes folyamatát – tette hozzá Fürjes Balázs. Megjegyezte, Katarban – és „ez most a csúcs” – hét év alatt tudtak egy metróhálózatot megépíteni, ez a sebesség viszont Magyarországon, de még Európa-szerte sem vállalható. Ám ha 2029-ig mindazt, amit elképzelnek, meg tudják valósítani, tehát a csepeli és ráckevei HÉV-ek Kálvin térig, metró üzemmódban történő bevezetését, és a távlati nagy tervet, hogy összekapcsolják az északi szentendrei HÉV-et a déliekkel – a Belváros és a Duna alatt egy alagúttal –, megvalósítva az 5-ös metrót, mindenki, aki ezen dolgozik, elégedett lehet – fogalmazott.

A forrásokra kitérve kifejtette: három nyílt uniós közbeszerzési eljárást követően három szerződést kötött a Budapesti Fejlesztési Központ, amiknek költségkerete bruttó (áfával) 13,7 milliárd forint, és teljes egészében uniós támogatással valósul meg. Reményei szerint javarészt európai uniós forrásokból valósulhat meg az említett, több száz milliárd forintot elérő fejlesztési folyamat, így

a több HÉV-vonalat érintő fejlesztés, a metrószerűsítés, a Duna alatti alagútépítés is kevesebb pénzből valósulhat meg, mint a 4-es metró teljes beruházása.

A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója az InfoRádiónak kiemelte, a 4-es metróhoz mérhető tervezési feladatot kezdtek el. Ennek keretében megvalósulna a ráckevei és a csepeli HÉV teljes felújítása, illetve a meghosszabbításuk egy mélyalagúttal a Kálvin térig. Utóbbi HÉV-et a déli irányban is kibővítenék egy megállóval az Erdősor útig. Vitézy Dávid hozzátette, az alagút kialakítása során három mélyállomással terveznek: a Közvágóhídnál, ahol a déli körvasúttal és a 2-es villamossal is találkozhatna a HÉV, illetve az 1-es villamos-körgyűrűvel, a Boráros téren, amely teljes térfelújításon esne át. Megjegyezte, a jövőben folytatódhatna az említett vonal, szintén alagútban északra, összekötendő a szentendrei HÉV-vel, ennek a megvalósíthatósági tanulmánya előkészítés alatt van.

Kiemelte, szoros koordinációban dolgoznak a MÁV–HÉV Zrt.-vel, és bevonják valamennyi érintett önkormányzatot is, Szentendrétől Ráckevééig, beleértve hét fővárosi kerületet, de számos olyan kérdés is lesz, amiben a budapestiek véleményét is ki fogják kérni. Vitézy Dávid hozzátette, a Budapesti Fejlesztési Központ felállításakor vállaltak megtörténtek, és sikerült az első száz napban kiírni az 5-ös metró első szakaszának tervezésére a tendereket, így 2022-re, illetve a mélyalagút esetében 2023 első negyed évére a tervezőknek olyan részletezettségű, geotechnikai felméréséken alapuló kiviteli terveket kell szállítaniuk, amelyek alapján a munkagépek megkezdhetik a munkát. Ezt követheti egy kivitelezési közbeszerződés, így

a munka reálisan három év múlva indulhatna meg, de kisebb pályafelújításokra előbb is sor kerülhet a felszíni szakaszokon

– magyarázta.

Mint fogalmazott, egy mélyfúrásos alagút megépítése legkevesebb 7 év munkát igényel, így, ha mindent jól csinálnak, akkor is ez egy, az évtizedet átívelő feladat. A klímaváltozás, Budapest levegőminősége, a növekvő autóforgalom és a dugók száma, valamint a HÉV-ek állapota miatt (a HÉV-járműpark átlagéletkora 44 év) bele kell ebbe kezdeni, nem várhat tovább – hangsúlyozta.

Vasút a HÉV-re

Vitézy Dávid az InfoRádió kérésére az agglomerációs vasutak HÉV-vonalakra terelésére is kitért. Emlékeztetett, a HÉV ma egy egyedi, mindentől elkülönült „üzem”, amin mindenképp szeretnének oldani, egyfelől úgy, hogy az agglomerációs ingázásban olyan szolgáltatási színvonalat nyújtson, mint a felújított elővárosi MÁV-vonalakon tapasztalni.

Mindezt oly módon, hogy a környezetükben található MÁV-vonalak is integrálódjanak a rendszerbe.

Az első ilyen az úgynevezett S25-ös vonal lesz, ami Budapestről Soroksáron keresztül Kunszentmiklós–Tassra közlekedik, azonban a fővárosban nagyon rossz kapcsolatokkal bír – mondta a szakember. A cél tehát, hogy ezek is eljussanak az 5-ös metró alagútján keresztül a Kálvin térig, továbbá, hogy az esztergomi vasútvonalról is megnyissák a közlekedés lehetőségét a szentendrei HÉV-re. Éppen ezért a teljes alagúti rendszert olyan méretűre tervezik, hogy alkalmas legyen vasúti járművek fogadására.

A jövőt illetően kifejtette: szeretnék, ha az eddigieknél lényegesebben gyorsabban, például Szigetszentmiklósról 20 perces menetidővel lehessen elérni a Kálvin teret és a metróhálózatot, mindezeket egy bérlettel, ami egy jövőbeni regionális tarifaközösség létrehozását is magába foglalja. És, ha valaki például a Futár alkalmazást használja, eltáruljon a teljes utazási láncolat. Ha pedig valaki budapesti, és nem az agglomerációból ingázik, reményeik szerint azt fogja tapasztalni, hogy csökken az autóforgalom, vagy legalábbis megtorpan annak látható növekedése, ezáltal pedig a belváros levegője is javulni fog. Megjegyezte, sok szó esik az agglomerációról, ami fontos is, de például a H6-os HÉV mentén található a pesterzsébeti lakótelep, amely lakóinak ma eszébe nem jut HÉV-re szállni, hanem a 23-as busszal araszolnak a dugóban, ám a mostani fejlesztés számukra is lényegesen gyorsabb bejutást fog kínálni a Kálvin térig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Az iráni–amerikai–izraeli katonai konfliktus hétvégi eszkalációja azonnali és széles körű piaci reakciót váltott ki világszerte, különösen Ázsiában, ahol hétfőn meredek eséssel indult a kereskedés. Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásai Irán ellen, amelyekben az iráni politikai és katonai vezetés több kulcsszereplője, köztük a legfelsőbb vezető is életét vesztette, új geopolitikai kockázati prémiumot építettek be az eszközárakba. A piacokat nem csak a katonai összecsapás ténye rázta meg, hanem az a bizonytalanság is, hogy a konfliktus gyorsan lokalizálható marad-e, vagy tartós, regionális háborúvá szélesedik, amely az energiaszállításokat és a globális növekedési kilátásokat is érdemben érinti. A befektetők klasszikus kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak. Az olajárak élesen megugrottak, a biztonságos menedékeknek tartott nemesfémek árfolyama emelkedik. Európában komoly eséssel indult a nap a részvénypiacokon, és az USA-ban is hasonlóra lehet számítani. Mutatjuk a katonai konfliktus legfrissebb piaci hatásait!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×