Az ügyészség csődbűncselekmény elkövetésével vádolta meg az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. három egykori vezetőjét, akik a cselekményt azzal követhették el, hogy a társaság vagyonának másfél milliárd forintos csökkentésével meghiúsították a hitelezők kielégítését.

A vád szerint a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, majd fizetésképtelenné vált és csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárásban elrendelte a cég felszámolását, amelynek során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.

Az ügyészség úgy látja: a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek.

Az ügyben első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság bűnösnek mondta ki a vádlottakat, közülük kettőt öt év két hónap, társukat hat év szabadságvesztéssel sújtotta, a másodfokon ítélkező Szegedi Törvényszék azonban bizonyítottság hiányában felmentette őket.

A harmadfokú eljárás lefolytatására a Kúria által kijelölt Pécsi Ítélőtábla Krémer László vezette tanácsa a csütörtöki végzésében kimondta, hogy a törvényszék megalapozatlan döntést hozott, mert bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül állapított meg a járásbíróságtól eltérő tényállást, egyes tényállási pontok esetén nem oldotta fel az első és a másodfokú eljárásban tetten érhető, köztük a szakértői véleményt érintő ellentmondásokat. Ezek tisztázása azonban a döntés szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy törvényesen állást lehessen foglalni abban a kérdésben, hogy a vádlottak bűnösök vagy sem.

Az ügy elsőrendű vádlottja a közelmúltban elhunyt, ezért az eljárás ellene megszűnt. A hatályon kívül helyező határozat ellen az ügyész és az ítélethirdetésen megjelent vádlott fellebbezett, erre nyolc napon belül a távol maradó vádlottnak is lehetősége van. A fellebbezés miatt a végső szót abban a kérdésben, hogy meg kell-e ismételni a másodfokú eljárást, a Kúria mondja ki.

A legfelsőbb bírói fórum dönti el, hogy megalapozott-e a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezésről szóló döntése, vagy az ügyet harmadfokon érdemben el lehetett volna bírálni. Ha megalapozottnak találja a fellebbezéseket, az eljárás lefolytatására utasítja a Pécsi Ítélőtáblát.

A Szeviép-ügy másodfokú felmentő ítéletét követően Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke elrendelte a Szegedi Törvényszéki igazgatási tevékenységének büntető ügyszakot érintő vizsgálatát. Három ember ellen fegyelmi eljárás indult, az OBH-elnök visszavonta Tárkány-Szűcs Babettnek a törvényszék elnöki feladatainak ellátására vonatkozó megbízatását.