Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.47
bux:
130202.21
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit: a kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait

Az uniós főtanácsnok szerint a magyar menekültügyi szabályozás jelentős része sérti az uniós jogot. A kormány szerint az indítvány már okafogyott.

A magyarországi tranzitzónák működését, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokat érintő magyar jogszabály jelentős része sérti az uniós jogot - közölte az ügyben vizsgálódó, úgynevezett főtanácsnok álláspontját a luxembourgi székhelyű EU-bíróság.

Az Európai Bíróságon az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a menedékjog iránti kérelmek benyújtására a magyar-szerb határon létrehozott tranzitzónák működésével, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokkal összefüggésben.

Az uniós szerződések betartásának őreként is fellépő brüsszeli végrehajtó testület azt rója fel Magyarországnak, hogy megsértette a nemzetközi védelem iránti kérelmekhez, a menedékkérők tranzitzónákban történő jogellenes őrizetben tartásához és az unión kívüli országok jogellenesen az EU-ban tartózkodó állampolgárainak kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciákat.

Indítványában Priit Pikamae észt főtanácsnok közölte, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására a szerb-magyar határon létrehozott tranzitzónába való belépési kötelezettség, valamint a belépésre jogosultak számának drasztikus korlátozása "akadályozza, hogy a kérelmezők megfelelően benyújtsák kérelmüket".

Véleménye szerint az úgynevezett befogadási irányelv értelmében őrizetnek minősül az, ha a nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálata alatt az érintettet bármely tranzitzónában helyezik el. Az pedig, hogy valamennyi menedékkérőt tranzitzónában helyezik el, sérti a befogadási irányelvet.

Pikamae kijelentette, hogy a nemzeti eljárásra vonatkozó magyar szabályok nem tartják tiszteletben a határon folytatott eljáráshoz kapcsolódó azon uniós követelményt, amely szerint a nemzetközi védelmet kérelmezőket nem lehet négy hetet meghaladóan a tranzitzónában tartani.

Emlékeztetett arra, hogy az uniós jog lehetővé teszi az eltérést a határon folytatott eljárástól, amennyiben a nemzetközi védelem iránti kérelmet egyszerre benyújtó, nagyszámú nem uniós állampolgár vagy hontalanok tömeges érkezése válsághelyzetet okoz. Véleménye szerint azonban a jelen ügyben nem alkalmazható a jogszabálytól való eltérés, és Magyarország erre vonatkozó érvét el kell utasítani.

A főtanácsnok azt is közölte, hogy

Magyarország a vonatkozó uniós irányelvet nem ültette át helyesen a nemzeti jogába,

ugyanis a magyar szabályozásból nem derül ki világosan és egyértelműen, hogy a menedékkérőket ténylegesen megilleti-e az a jog, hogy kiutasításuk elleni fellebbezésük elbírálásának ideje alatt a tagállam területén maradhatnak. A magyar jogszabály tehát a menedékkérőket megfosztja a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítékoktól, ezért sérti az uniós irányelvet.

A felsorolt indokok alapján a főtanácsnok azt javasolja az uniós bíróságnak, hogy adjon helyet az Európai Bizottság keresetének.

A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, az ügy érdemi tárgyalása csak ezután kezdődik, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik az ügyek előzetes vizsgálatával megbízott főtanácsnokkal.

Varga Judit: már okafogyott az indítvány

A magyar kormány okafogyottnak tartja a csütörtökön ismertetett főtanácsnoki indítványt, hiszen

a tranzitzónák már nem működnek

- reagált Varga Judit igazságügyi miniszter.

A most ismertetett indítvány követi a bíróság ítéletét, újdonságot e tekintetben nem tartalmaz - jelentette ki a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy a bíróság ítéletét követően a kormány a tranzitzónák bezárásáról döntött.

"A magyar kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a nemzetközi migránsfolyosók kialakulását" - hangsúlyozta a tárcavezető.

Jelezte, hogy az egyes külképviseleteken biztosított a menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat előterjesztésének lehetősége.

"Magyarország Alaptörvénye értelmében csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak saját országukban együtt élni. Ezt a döntést helyettük más nem hozhatja meg. A magyar kormány ennek az álláspontnak a képviseletéhez a nemzeti konzultáción keresztül is kéri a magyar emberek erős felhatalmazását" - emelte ki Varga Judit.

Címlapról ajánljuk
„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Trump döntött: visszahívják az ICE csapatait Minnesotából

Trump döntött: visszahívják az ICE csapatait Minnesotából

Jelentősen csökkentik a bevándorlási hatóság (ICE) ügynökeinek létszámát Minnesotában, miután Donald Trump amerikai elnök jóváhagyta bevándorlási főbiztosának, Tom Homannak a javaslatát az ottani műveletek leállításáról - írja a Reuters. Az "Operation Metro Surge" keretében korábban mintegy háromezer felfegyverzett szövetségi ügynököt vezényeltek az államba, ami súlyos társadalmi feszültségekhez, utcai megmozdulásokhoz és amerikai állampolgárok halálával végződő incidensekhez vezetett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×