eur:
404.96
usd:
374.73
bux:
76478.67
2024. november 7. csütörtök Rezső
Emléktábla, amelyet a nemzeti összetartozás napja, egyben a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából avattak fel a Somogy megyei Csurgón, a Petőfi téren 2020. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Semjén Zsolt: küldetésünk, hogy ország- és nemzetépítéssel meghaladjuk Trianont

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából beszélt Csurgón.

Mivel a magyarság és Magyarország határai nem esnek egybe, küldetésünk az, hogy ország- és nemzetépítéssel meghaladjuk Trianont - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Csurgón szerdán.

A politikus a somogyi város önkormányzatának és a Csokonai Közösségi Háznak a nemzeti összetartozás napja, egyben a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen úgy vélte: 1990-ben Magyarország volt a leggyengébb állam a Kárpát-medencében, most viszont

"a szemünk előtt változnak az erőviszonyok".

"Erős Magyarországot építünk erős nemzettudattal, annak tudatában, hogy a magyar állam nem pusztán egy adott terület lakosainak közigazgatási szolgáltatója, hanem a magyar nemzet politikai önkifejeződése, végső értelme és célja a magyar nemzet fennmaradása és fejlődése" - fogalmazott a politikus.

Felidézte, száz évvel ezelőtt megkondult minden magyar harang, hogy világgá kiáltsa a nemzet fájdalmát, hogy megtörtént ,és döbbenetét, hogy megtörténhetett. "Felejteni nem lehet, nem szabad, nem tudunk és nem akarunk, Trianon seb, stigma, küldetés, Trianon örök seb, magyar stigma, ma is küldetés" - hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes utalt arra, hogy Magyarországról Magyarország nélkül döntöttek, elcsatolták területének kétharmadát, népessége felét, és minden harmadik magyar idegen, ellenséges állam fennhatósága alá került. Semjén Zsolt azt mondta, arra hogy miért történt meg Trianon, a marxista és nyomdokain haladva a liberális történetírásnak az volt a válasza, hogy Magyarország elvesztette az általa kirobbantott háborút, az Osztrák-Magyar Monarchia a népek börtöne volt, Magyarország mostohán bánt a nemzetiségeivel, és ahhoz, hogy a nemzetiségei a saját utódállamaikban élhessenek, szét kellett szedni azt.

Történelmi tény azonban, hogy az első világháborút nem Magyarország, hanem elsősorban a német hatalmi étvágy okozta, Tisza István miniszterelnök ellenezte azt és érdekünk sem volt területszerzéssel veszélyeztetni a magyarság etnikai többségét a magyar királyságban - tette hozzá. Semjén Zsolt a nemzetiségi kérdésről azt mondta, hogy

az Osztrák-Magyar Monarchia jelentette közép-európai egység rendkívüli gazdasági és szellemi fejlődést mutatott, és a maga közösségével természetesebb, szervesebb volt, mint ma az EU.

A magyar nemzet tudati züllesztéséhez és az állam szétveréséhez egy ív vezetett a szabadkőműves Jászi Oszkártól az alkalmatlan Károlyi Mihályon át az internacionalista Kun Béla kommünjének a terrorjáig - fogalmazott Semjén Zsolt, rámutatva: "örök tanulság, hogy külső ellenségeink nem tudnak tönkretenni minket, ha belső ellenségeinket féken tartjuk".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.

Hogyan lőttek ennyire mellé a közvélemény-kutatók Amerikában? Szakértő válaszol

Dacos ellenállás alakult ki a közvélemény-kutatókkal szemben a Trump-szavazók körében, így a felmérések torz képet mutattak - mondta az InfoRádióban az NKE John Lukács Intézetének munkatársa, Glant Tibor. Szerinte nagy változást hozhat, ha mindhárom hatalmi ág konzervatív többségű lesz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

A tegnapi nappal pont került a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldőlt, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak fogják hívni. Trump hatalmas lendülettel indult: behúzta Észak-Karolinát és Georgiát is, magyar idő szerint szerda reggel pedig Pennsylvaniát is megnyerte, ezzel győzött a választáson. Később az összesítés alapján világossá vált: Trump minden billegő államot megnyert. Úgy néz ki, a szövetségi törvényhozásban is többsége lehet a Republikánus Pártnak, a szenátusban legalábbis biztosan. A képviselőházi erőviszonyok nagy eséllyel a híresen lassan számoló Kalifornián múlhatnak. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×