Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Teherautók a 600 méter hosszú új komáromi Duna-híd próbaterhelésén 2020. május 16-án.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Nem hétköznapi látvány az új Duna-hídon

Rendben lezajlott a statikus próbaterhelés az új komáromi Duna-hídnál.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az új komáromi Duna-híd építése: megtartották a próbaterhelését a híd teherbírásának használatba vétel előtti ellenőrzése érdekében - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

A próbaterhelés során statikus és dinamikus terhelést végeznek, a hídszerkezet különböző részein, elemein mérik az ezek hatására bekövetkező alakváltozásokat, az egyes szerkezeti elemekben keletkező feszültségeket (pl. a főtartó lehajlását, jelen esetben pedig még a piloncsúcs elmozdulását is).

Komárom, 2020. május 16.
Teherautók a 600 méter hosszú új komáromi Duna-híd próbaterhelésén 2020. május 16-án.
MTI/Krizsán Csaba
Teherautók a 600 méter hosszú új komáromi Duna-híd próbaterhelésén 2020. május 16-án. MTI/Krizsán Csaba

Az új komáromi Duna-híd esetében a statikus próbaterhelést 32, egyenként 31,6 tonna súlyú tehergépkocsival végezték, összesen 16 teherállás kombinációban. A dinamikus terhelés során két tehergépkocsi halad át a hídon 5, 20, 40, 60 km/órás sebességgel. A próbaterhelést és a méréseket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének szakemberei végzik el.

A híd kivitelezése a befejezéséhez közeledik. A szigetelés elkészült, ezen a héten megtörténik az aszfaltburkolat megépítése. Folytatódik a közvilágítási oszlopok, korlátok elhelyezése, a híd monitoring és riasztó rendszerének telepítése, a lámpák, hajózási jelzések felszerelése. A magyar oldali csatlakozó útból egy kb. 25 méter hosszú szakasz befejezése is hátra van még.

Komárom, 2020. május 16.
Teherautók a 600 méter hosszú új komáromi Duna-híd próbaterhelésén 2020. május 16-án.
MTI/Krizsán Csaba
Teherautók a 600 méter hosszú új komáromi Duna-híd próbaterhelésén 2020. május 16-án. MTI/Krizsán Csaba

A beruházással kapcsolatban Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: “A magyar-szlovák közlekedési kapcsolatok a 2010 utáni időszakban rohamtempóban fejlődnek. Több Ipoly-híd és az esztergomi teherkomp átadása után a tavalyi év végén, az M15 négysávossá bővítésével létrejött a teljes értékű autópályás összeköttetés a két főváros, Budapest és Pozsony között. Az idén elkészülő új Duna-híd közel 100 kilométeren hiányzó teherforgalmi átkelési lehetőséget teremt, miközben tehermentesíti Komárom és Révkomárom belvárosát. Az M30 folyamatban lévő kivitelezésével a Budapest-Miskolc-Kassa vonalon is megvalósul a magas színvonalú sztrádakapcsolat. Az autópályával ráadásul a Kelet-Közép-Európa belső, észak-déli irányú gyorsforgalmi összeköttetését biztosító Via Carpatia folyosó utolsó hazai szakasza is megépül.”

Az új komáromi Duna-híd kivitelezését a H-M DUNAHÍD Konzorcium végzi nettó 91,2 millió euró értékben.

A kivitelezés koordinátora Magyarország, a projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a szlovák Közlekedési és Építési Minisztérium megbízásából, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Slovenska správa ciest (SSC) Szlovák Közútkezelő Társaság beruházásban, uniós és hazai forrás felhasználásával valósul meg. A projekt teljes költségének közel 85 százalékát a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) támogatási alap finanszírozza.

Címlapról ajánljuk
Zöld légitársaságok temetője – tanulságos bukások

Zöld légitársaságok temetője – tanulságos bukások

A zöld repülésben a jövő mindig szebb a befektetőknek szóló előadásokban, mint a kifutópályán. Egy elektromos repülőgép látványterve nem mesél potenciális tanúsítási kockázatokról, beszállítói problémákról, elfogyó befektetői pénzekről. Ám a Maeve, az Eviation, a Universal Hydrogen vagy a Lilium története azt mutatja, hogy a környezetbarát repülés legnagyobb kérdése nem az, hogy ki álmodik szebb jövőt.

„Elértük a vendégek teherviselő képességének határát” – drágább, de egyben gyengébb is az idei strandszezon

A munkabérek és az energiaárak emelkedését érvényesíteni kellett a strandjegyek árában, ez a fő oka annak, hogy átlagosan 10 százalékkal drágultak a belépők – mondta az InfoRádióban a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Balogh Zoltán kitért arra is, hogy a víz- és csatornadíjak év közben emelkedtek, ami korábban nem volt jellemző, az üzemeltetőknek viszont ezt is figyelembe kell venniük az árak meghatározásánál.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×