A Magyar Alvás Szövetség szeretné ismét felmérni, hogy a korábbi, 5 évvel ezelőtt végzett vizsgálatukhoz képest manapság hogyan alszanak a magyarok. Az akkori kutatás azt mutatta, hogy az európai adatokhoz képest átlagban valamelyest rosszabbul alszunk. Vagyis a felnőtt lakosság közel harmada küzd alvási gondokkal. Egy friss, januári analízis ennél rosszabb eredményeket mutatott, azonban az még mindig csak az alváskarantén előtti állapotokat tükrözi, hívta föl figyelmet a szövetség elnöke
G. Németh György szerint a járvány, miután nagyon sok embert kényszerít a négy fal közé, alapvető befolyással bír az életmódunkra is, tapasztalatuk szerint nehezen akar kialakulni az az életritmus, amit valójában fel kellene venni, és ráadásul
épp az alvás, ami negatív irányba kezd elcsúszni:
egyre többen fekszenek le később, reggel pedig tovább alszanak. Magyarán átalakulóban van a karanténhelyzetben az alvási struktúrák, -szokások, ami egy-két alkalommal nem jelenthet problémát, azonban, ha szokás lesz, a későbbi visszaállítása gondot jelenthet – tette hozzá.
Az alvás élettanilag egy meghatározott szabályrendszer alapján működik, amit tudományosan úgy neveznek, hogy cirkadián ritmus – magyarázta a szakember. Ennek alapján amikor nappal van, világos, akkor tevékenykedünk, az éjszaka, a sötét pedig az alvás időszaka. Ha ezen belül csúszkálunk, akkor az nemcsak a nappali munkára, kreativitásra nyomhatja rá a bélyegét, hanem
előbb-utóbb alvászavart, alvásbetegséget is okozhat
– intett óva G. Németh György.
Az említett veszély gyermekeknél fokozottabban igaz, ugyanis az a gyerek, akit engednek késő estig televíziózni, internetezni, és nincs számára biztosítva, hogy időben lefeküdjön, annál biztosra vehető, hogy napi biológiai órája meg fog bomlani, amit a későbbikben sokkal nehezebb már visszaállítani – tette hozzá.
Nem biztos, de gond lehet
Egy átlagos felnőtt embernek a napi alvásigénye 7 és 9 óra között kellene lennie, ami kisebb korban több, egy idős ember esetében pedig már kevesebb. Amennyiben valaki az átlagosnál gyakran kevesebbet alszik, bár nem törvényszerű, de annál gond lehet, amit ki kellene elemezni. Bár azt, hogy valaki jól alszik-e, manapság számos tudományos vizsgálattal meg lehet állapítani, van azonban egy olyan praktikum, amivel viszonylag egyszerűen mindenki saját magát tesztelheti, figyelve, milyen az alvást követő reggeli ébrenléti állapota, hangulata.
Ha valaki úgy ébred fel, hogy jókedvű és pihentnek érzi magát, szinte kiugrik az ágyból, annak az alvásával nem igen lehet gond – fogalmazott Gy. Németh György. Az az ember, aki azonban nehezen kell föl, akit visszahúz az ágy, nehezen tud „észhez térni” és adott esetben fizikai fájdalmakat tapasztal, ott valami gond lehet az alvással.
