A madárinfluenza tüneteit péntek este észlelték egy pulykatelepen a Komárom-Esztergom megyei Ács mellett. Vasárnap a NÉBIH megerősítette a madárinfluenza H5N8 típusú vírustörzsének jelenlétét az állományban, de a madárállomány leölését már a gyanú alapján, a hétvégén elkezdték azért, hogy mielőbb ki tudják üríteni a telepet - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos.

A vírus azonban addigra már a szomszédos telep állatállományát is megfertőzte - ez is mutatja, hogy milyen fontos gyorsan lépni ilyen helyzetben.

Most 53 500 pulykát ölnek le, de ez sem elegendő a vírus oszágos terjedésének megakadályozásához, ezért a főállatorvos elrendelte a baromfik zártan tartását.

Arra kérik a gazdálkodókat, hogy ne engedjék ki az állatokat az ólakból, vagy csak olyan kifutókba, amelyeket a tetejükön és az oldalukon is madárháló véd. Az etetést, itatást is csak fedetten szabad végezni, és a takarmány, valamint az alomanyag zárt tartására is oda kell figyelni, hiszen a vadmaradarak közvetett módon is fertőzhetik a házi madarakat.

Három kilométeres védő-, és tíz kilométeres megfigyelési körzetet állítanak fel, ezen belül a baromfiak mozgását szigorúan korlátozzák, az csak hatósági állatorvosi engedéllyel lehetséges.

A madárinfluenza vírusának H5N8 altípusa nem veszélyes az emberre - szögezte le Bognár Lajos. Ez jelent meg Lengyelországban, Nagy-Britanniában és Szlovákiában is.

Emberben Európában eddig még sosem okozott megbetegedést. A baromfihús és az abból készült termékek biztonsággal fogyaszthatók,

azok nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre, hiszen maga a vírustörzs sem jelent veszélyt az emberre.

Magyarországon utoljára 2017-ben volt madárinfluenza-járvány, akkor több mint 3 millió állatot kellett leölni miatta. Az elpusztított állatok tulajdonosait kártalanítja az állam.

Sokszor egészen hihetetlen úton jutnak be a kórokozók a gazdaságokba. A madárinfluenza a vadon élő madárállományok természetes vírusa, de könnyen bejuthatnak egy baromfitenyészetbe, például a szállítójárművekkel vagy a táppal.

A madárinfluenza vírusát vizimadarak terjesztik, amelyek gyakran csak hordozzák a kórt, meg sem betegednek tőle.

"Ám a vízimadarak téli etetésének téli etetésének ellenjavallata mögött is részben az húzódik meg, hogy ne tartsunk ott rengeteg vízimadarat egy helyen, mert az egy madárinfuenza-gócpont is lesz.

Viszont ha az emberek érintkeznek vele, akár ruhán keresztül is be lehet vinni egy gazdaságba" - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egysület szóvivője. A libák, hattyúk télen "jönnek-mennek" az időjárás függvényében (melegebb időben északabbra, nagyobb hideg idején délebbre vonulnak), így a madárinfluenza vírusa is ezeken az útvonalakon terjed, nagy távolságokat megtéve.

A vízimadarakkal ellentétben az énekesmadarak védtelenek a vírussal szemben, néhány órán belül röpképtelenné válnak és elpusztulnak. Ez azonban azt is okozza, hogy ezen állatok körében nem tud elterjedni a vírus.

Ha megbetegszik egy baromfiállomány, azt teljesen felszámolják. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem oltják be az állatokat a madárinfluenza vírusa ellen. Erre Orbán Zoltán szolgált magyarázattal: ha elkezdenék így immunizálni a madarakat, biztosan nem sikerülne minden vírust mindig elpusztítani, és így a nem százszázalékosan végrehajtható immunizálás szupervírus, vagyis az oltóanyagra rezisztens, még fertőzőképesebb vírus létrejöttéhez vezetne.