A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint kulturális vonatkozású törvénymódosításokról szóló javaslat összevont vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülésnapja, és éjszakába nyúlóan folyt is.

A kormány a fenntartói felelősség elvét kívánja érvényre juttatni az előadó-művészeti szférában, ami

állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé

- mondta a kultúráért felelős államtitkár kedden este az Országgyűlésben. Fekete Péter az emberi erőforrások minisztere által benyújtott kulturális törvénymódosító csomagot ismertetve kifejtette, a kabinet célja egy olyan intézményrendszer és finanszírozás kialakítása, amely illeszkedik a mára átrendeződött kulturális folyamatokhoz, alkotói igényekhez.

Felidézte, a színházi világban 2015 vége óta zajlottak tárgyalások arról, milyen támogatási forma lenne megfelelőbb tao felajánlások felváltására. Ezek során minden résztvevő egyetértett abban, hogy az új rendszerrel nem szabad csökkennie az ágazatba érkező forrásoknak, a közpénzek felhasználásának pedig ellenőrizhetőnek kell lennie - tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, 2019-ben egy új elosztási rendszer váltotta a vállalkozások társasági adó (tao) felajánlásaiból fedezett finanszírozást, amellyel - a kezdeti felháborodás ellenére -

végül minden színház jobban járt.

Az új rendszer emellett azzal is jár, hogy az eredetileg önkormányzati fenntartású színházak egyre több állami forráshoz jutnak, miközben ennek a közös finanszírozásnak a formája jelenleg nincs törvényileg szabályozva - mondta, majd hozzátette, a fővárosi színházak esetében mindez azt jelenti, hogy az új támogatási formában félmilliárd forinttal kaptak többet, mint a korábbi tao-rendszerben, a vidéki teátrumok esetében pedig 30 százalékos a növekedés.

Az államtitkár expozéjában közölte, Magyarország abszolút éllovasnak számít az Európai Unióban a kulturális célú támogatások területén, mivel GDP-je 1,7 százalékát fordítja erre a területre szemben az 1,5 százalékos uniós átlaggal.

Fidesz: az ellenzék csúsztat

L. Simon László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: az elmúlt néhány nap tanulsága, hogy olyan kérdéseket feszegettek előző nap a tüntetők, illetve olyan kérdésekről vitatkoztak a nyilvánosságban, amelyek

a törvényjavaslatban egyáltalán nincsenek benne.

Ezek a felvetések sem a törvény szövegéből, sem indoklásából nem következnek. Akkor miért ezek az indulatok? - tette fel a kérdést a kormánypárti politikus. L. Simon László kitért arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap egy állami pénzalap, ami az adófizetők pénzét osztja el szakmai alapon, az arra érdemes pályázók között. Cáfolta, hogy a művészeti autonómiát, az alkotói szabadságot akarnák megsérteni vagy korlátozni.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka sorra vette a napokban a médiában megjelent számos "fake news-t", többek között példaként említetve, hogy megszűnik az NKA. Nem szűnik meg - jelentette ki a kereszténydemokrata politikus. Nem igaz az sem, hogy az alternatív színházakhoz hozzányúlna a kormány - rögzítette.

Ellenzék: egyensúlyi helyzet után

Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szóvá tette, hogy hétfőn reggel nyújtották be a javaslatot, ami

nem a szokott rendben került a Ház elé,

a kulturális szakbizottságnak sem volt módja megtárgyalni. Kifejtette: a javaslat nem szól olyan személyi kérdésről, mint amilyen a Gothár Péter-ügy. Utalt azokra a kormányzati nyilatkozatokra is, miszerint aki nem támogatja az előterjesztést, az kiáll a zaklatók mellett. Szerinte a javaslat meg akar bontani egy kialakult egyensúlyt, ami a színházak önkormányzati és állami fenntartása között van. Mi ennek az oka? - tette fel a kérdést. A felelősség teljesen érvényesíthető lesz így a jövőben is? Hangsúlyozta: nem lenne szabad a színházakra bélyeget ragasztani.

Hiller István, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, a kormány javaslatának szellemisége a művészeti szabadság csorbítását tartalmazza. A Fidesz a politikai és a gazdasági tér elfoglalása után most a kultúrát, a művészetet vette célba - tette hozzá. A szocialista politikus beszédesnek nevezte, hogy a javaslatot késő estébe nyúlóan, az utolsó napirendi pontban tárgyalják. Szerinte a kormányoldal ezzel el akarja rejteni a változtatásokat a nyilvánosság elől.

A képviselői felszólalásokkal éjfélig zajlott az eszmecsere. A témában szerdán szavazásra kerül sor, sőt a Országgyűlés ma tizenhárom törvényjavaslatról szóló szavazással zárja őszi ülésszakát 11 órától. Döntés várható még közbeszerzési, igazságügyi, védelmi, egészségügyi és pénzügyi tárgyú előterjesztésekről, továbbá a temesvári népfelkelésre történő megemlékezésről és 2020. Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánításáról. A parlament ülése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2018-as üzleti jelentésének és beszámolójának tárgyalásával ér véget.