A bővítési portfólió nem csak Európáról, hanem Európa külpolitikájáról is szól – fogalmazott Varga Judit igazságügyi miniszter az Arénában.

"Számunkra hatalmas siker, 15 éves tagságunk eredményeképpen, politikai súlyunk elismeréseként is értékelhetjük ezt, hogy míg Magyarország Közép-Európában ugye nem a kis országok közé tartozik, de nem is a legnagyobbak közé, és mégis, egy ilyen politikai súlyú dossziét megkapott – fogalmazott a tárcavezető. – Én innen közelítenék, hogy számunkra

ez egy hatalmas elismerés és lehetőség. Hiszen itt Közép-Európa hangját, szempontrendszerét is be tudjuk vinni. És ez nemcsak Magyarországról szól, hanem az unió jövőjéről."

Az igazságügyi miniszter szerint a közösségen belül egyértelmű politikai szándék van a bővítés folytatására. Varga Judit szerint reális perspektívát kell nyújtania az Európai Uniónak a csatlakozni kívánó országoknak.

"A legfrissebb levelet, amit az osztrák külügyminiszter kezdeményezésére elküldtek az európai vezetőknek, 15 ország írta alá, amely alapján egyértelmű politikai szándék van a bővítés folytatására – emelte ki a politikus. – Megvannak a keretrendszerek, és ha a nyugat-balkáni országokat is nézzük, akkor mindenképpen európai perspektívát kell nyújtani ezeknek az országoknak. Ezt nem egyedül Magyarország állítja, hanem következetesen az uniós tagállamok többsége. Ugye most egy francia ellenállás miatt ideig-óráig az egyenes folyamat picit megállt, de ez nem megtorpanás, nem hosszútávú megállás, hanem a továbbiakban is a napirenden van, és a meglévő kereketek között újra kell indítani, újra kell gondolni ezt, mert

egyértelmű szándék van

– hangsúlyozta ismételten. – Ez az egyik olyan téma, ahol nagyon egységes a V4-ek álláspontja, hosszú hónapok és évek óta ebben teljes az egyetértés."

A miniszter beszélt arról is, hogy nem tartja korrekt eljárásnak, hogy a finn uniós elnökség a decemberi általános ügyek tanácsának ülésének napirendjére vette a meghallgatást a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban.

"De mi természetesen minden kérdésre válaszolunk. Már 160 oldalt, több nyelven is Európa közvéleménye elé tártunk, ez fenn van a honlapokon is – emlékeztetett. – És ugyanúgy, ahogyan eddig, fel fogunk készülni, és szerintem nem marad kérdés bennük, amire ne tudnánk megfelelő választ adni."

Az igazságügyi miniszter úgy vélte: az eljárás politikai alapon indult, így politikai döntés kérdése, hogy megálljon.

Jön a jogegységi panasz intézménye

Varga Judit az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy végleg lekerült a napirendről a közigazgatási bíróságok kérdése, egységes bírósági rendszer lesz, azon belül lesz szakosodás.

"A magyar bírósági rendszer eddig rendes és külön bíróságokra épült, tehát volt külön munkaügyi bírósági rendszer is, a jövőben azonban

a rendes bíróság lesz a főszabály és megszünnek a különbíróságok”

– mondta az igazságügyi miniszter, aki azt is kijelentette, hogy végleg lekerült a napirendről a közigazgatási bíróságok kérdése.

A bizonytalanság, hogy mi lesz, lesz-e, az senkinek nem jó. Főleg a közigazgatási bíráknak egy fontos szempont, hogy lássák, hogy a jövőben milyen fórumrendszer részeként fognak ítélkezni. Megmarad az egységes, rendes bíróság, amelyen belül nyilván szakosodás megy majd vébe, és különböző műszakokban, különböző kollégiumokban testesül az meg, hogy mely bíró mire szakosodik – magyarázta. – De ez egységes, rendes bírósági rendszer."

A miniszter elmondta azt is, hogy

bevezetik a jogegységi panasz intézményét.

"A jogegységi panasz gyakorlatilag a felek kezébe adja azt a lehetőséget, hogy ha már nincs több lehetőség arra, hogy valaki felhívja a figyelmét a legfelsőbb bírói fórumnak, hogy itt márpedig eltértek, és úgy gondolja, hogy nem volt ok eltérni a korábbi döntéstől, gyakorlattól, akkor egy jogegységi panasz eljárásban a kérdést tisztázni lehet – értelmezte. Amit egy panasztanács fog elbírálni, ahol megfelelő tudással rendelkező bírák a legalaposabb döntés tudják majd hozni."

Varga Judit hozzátette, hogy

ez az első lépés a precedensjog felé.

"Ez a trend is, hogyha ilyen szót használhatok. Hiszen magunk a felek már beadványaikban egyre többet hivatkoznak meg korábbi döntéseket. Maga az Európai Unió Bíróságának a gyakorlata, ahogy egyre inkább az élő jogunk része, hiszen a magyar bíró az uniós jogot is alkalmazza, és ilyenkor nyilvánvalóan áttekinti az ottani precdenseket is" – fogalmazott.

Az igazságügyi miniszter kérdésre válaszolva megerősítette:

nem tervezi módosítani a választási törvényt a kormány.