Nagyon sok óvodában azt gondolják, hogy a gyermekeket meg kell tanítani írni, olvasni, számolni, mivel ezt az iskolai tanárok elvárják. Ez azonban nem így van – jelentette ki az InfoRádió Aréna című műsorában K. Németh Margit klinikai szakpszichológus.

"Az viszont, ami kell az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz, azokat a készségeket viszont támogassuk meg, hiszen ezek érésének a szenzitív időszaka erre az életszakaszra esik. Ehhez játékosságra van szükség, mert én

hiába akarom leültetni a gyereket és ötször körberajzoltatni vele a karikát vagy a kapuvonalat, mert az egy betűre hasonlít, ha a kis keze még a ceruzafogása nem jó.

Sokkal inkább a finommotorikát és a grafomotorikát kell fejleszteni. Nem feladatlappal, hanem ezeknek a játékos alkalmazásával" - mondta K. Németh Margit.

A gyermekpszichoterapeuta szerint az nem feltétlenül az óvodának kell az iskolához közelítenie, hanem fordítva.

"Nagyon jó lenne, ha az iskola sem azt szeretné, hogy minél előbb olvasson és írjon a gyerek, hanem hagynának időt erre.

Tényleg nagyon nehéz a gyerekeknek óvodásból iskolássá válni és 45 percig fegyelmezetten ülni, és igen, az iskolának is nagyon jó lenne, ha közelítene az óvodához. Ehhez persze szoros együttműködés kellene. Jó lenne, ha az óvónők és a tanítók sokkal szorosabb kapcsolatban lennének, tisztában azzal, hogy mi a két életkor közötti különbség, és hogyan lehetne ezt az életszakaszt megkönnyíteni."

K. Németh Margit felhívta a figyelmet arra, hogy

már az óvodában is el lehet sajátítani a tanuláshoz szükséges készségeket.

"Például egy meséből kiemeljük a lényeget. Vagy elmondjuk, hogy milyen fő jelenetek voltak, kik voltak a szereplők. Már akkor ott van az óvodás gyereknél az, hogy értette a szöveget, ki tudja emelni a lényeget, amikor bábokat csinálunk hozzá, eljátsszuk... hihetetlenül jól elő lehet ezt készíteni!"

Viszont azoknak a gyermekeknek, akik sem az óvodában, sem alsó tagozatban nem tanulják meg az alapkészségeket, nagyon nehéz lesz a felső tagozat – mondta K. Németh Margit gyermekpszichoterapeuta.

Szólt a gyermekkori traumák hatásairól is: hazai és nemzetközi kutatások sora igazolja, hogy a kisgyermekkori traumák nagy károkat okozhatnak felnőttkorban.

"12,2-szerese volt az öngyilkosságok elkövetésének száma azoknál, akik negatív élményeket éltek át, 7,4-szerese az alkoholbetegség kialakulásának, 10,3-szorosa a droghasználatnak száma azok körében, akik korai években valamilyen negatív élményt szenvedtek el vagy több negatív hatás érte őket."

A klinikai szakpszichológus emlékeztetett arra, hogy már egy 1994-es kutatás is bebizonyította, hogy a csecsemőkori folyamatos trauma agyi elváltozásokat, szöveti károsodást is okoz.

A gyermekeket többféle negatív hatás érheti, amelyek később lenyomatokat hagynak az agyban – tette hozzá K. Németh Margit.

"Elhanyagolás, fizikai bántalmazás, későbbi időszakban szexuális abúzus; drogos szülő gyermeke már korai magzatkorban drogabúzust szenvedett el, és mivel ezek rendszeresek, nagyon súlyos lenyomatokat hagynak."

Az, hogy melyik agyterületen igazolható a traumák nyoma, attól függ, hogy mikor érik a bántalmazások a gyermeket – mondta K. Német Margit klinikai szakpszichológus.

Alább a teljes beszélgetést megtekintheti, meghallgathatja.