INFORÁDIÓ
2021. szeptember 23. csütörtök
Tekla

franciaország

ep-választás 2019

marine le pen

emmanuel macron

La Plaine-Saint-Denis, 2017. május 3.Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje és Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter, független jelölt (j), mielőtt megkezdődik élő televíziós vitájuk a Párizstól északra fekvő La Plaine-Saint-Denisben négy nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt, 2017. május 3-án. (MTI/EPA/AFP pool/Eric Feferberg)

Marine le Pen győzelme ellenére Macronnál az előny

Bár Marine le Pen pártja nyerte az európai parlamenti választásokat, a kialakult politikai helyzet mégis Emmanuel Macronnak kedvezhet a következő elnökválasztásokon. Ezt állítják csaknem egybehangzóan a francia elemzők.

A vasárnapi szavazás eredményében nem az volt a meglepő, hogy a szélsőjobboldalinak címkézett Nemzeti Tömörülés végzett az első helyen – amúgy mindössze 0,9 százalékkal előzve meg a kormánypárti koalíciót – hanem a mérsékelt jobboldal bukása.

A felmérések rendre azt jelezték, hogy a Republikánusok a szavazatok 12,5-14 százalékára számíthatnak, ehelyett azonban mindössze 8,5 százalékot értek el. A párt vezetésében azóta pánikhangulat uralkodik, az elemzők pedig arra keresik a választ, hogy mi lesz ennek a következménye.

Az egyik magyarázat szerint

a francia pártrendszer gyökeres átrendeződése tovább folytatódik.

Emmanuel Macron pártja sikeresen szívta el a szavazókat a mérsékelt jobboldaltól és immár tartósan jobb-, illetve balközépre lavírozta magát. A közvéleménykutatók szerint vasárnap nagyjából egymillió republikánus választó szavazott a kormánykoalíció listájára, miközben további 700 ezren Marine Le Pen-ékre adták voksukat.

Ennek oka az, hogy a mérsékelt jobboldali párt értékrendszerét tekintve gyakorlatilag egy langyos jobbközép párttá alakult át, melyet alig lehet megkülönböztetni a kormánykoalíciót adó pártoktól. Ez az ideológiai azonosság már két éve nyilvánvaló, nem véletlen, hogy a jelenlegi kormány több tagja, köztük a miniszterelnök, a Republikánusok soraiból érkezett.

A magát jobboldalinak valló, a globalizáció nyerteseinek számító, tehetős, urbánus, gyakran gyakorló katolikus szavazók a mostani uniós parlamenti választásokon végleg megértették, hogy Emmanuel Macron pártjának krédója valójában megegyezik a Republikánusokéval. Ezért szavaztak a kormánypárti listára.

Ugyanezt értették meg a vidéki, a globalizáció veszteseinek számító, emiatt leszakadóban lévő, konzervatív értékeket valló republikánus szavazók is, de mivel számukra fontos a nemzeti szuverenitás és általában bizonyos civilizációs értékek megőrzése, ezért a Nemzeti Tömörülésre voksoltak.

E mozgásokat több elemző szerint lehetetlen a bal-jobboldal felosztás mentén értelmezni.

A Republikánusok kapcsán azt lehet mondani, hogy egyre inkább felsorakoznak a globalista, a populistának nevezett pártokkal, szervezetekkel szembenálló erők mellett. Ezeket az erőket amúgy gazdasági értelemben jobboldalinak, társadalomszervező értékeiket tekintve, beleértve a nemzeti szuverenitással kapcsolatos álláspontjukat is, inkább baloldalinak lehet nevezni.

Éppen ellenkező a helyzet a választásokat megnyerő Nemzeti Tömörülés esetében. A nemzettel, a civilizációs kérdésekkel kapcsolatos álláspontja alapján jobboldalinak tekinthető, gazdasági programja ugyanakkor számos baloldali elemet tartalmaz. Marine Le Pen-ék tehát egyre inkább a „populista” kategóriába tartoznak, még akkor is, ha a Le Pen szó hallatán Franciaországban továbbra is mindenki a szélsőjobbra asszociál.

A mérsékelt jobboldal tehát jelenleg felőrlődni látszik a kormánypárt és a Nemzeti Tömörülés között,

a vasárnapi választás mindezzel párhuzamosan a baloldal erősödését mutatja. Elsősorban a baloldali gyökerekkel rendelkező zöldek képében, ez a párt a szavazatok 13,5 százalékának a megszerzésével a harmadik legfontosabb politikai erővé nőtte ki magát.

De ha összeadjuk a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország és a szocialisták által is támogatott Nyilvános tér nevű baloldali listára leadott voksok arányát, úgy az 12,5 százalékot tesz ki.

Összegzésként azt lehet tehát mondani, hogy Franciaországban egyelőre az úgynevezett „progresszista” és globalizáció párti erők előretörése zajlik, az elemzők pedig azt hangsúlyozzák: amennyiben a jelenlegi helyzet nem változik, úgy a 2022-es elnökválasztásokon ismét Emmanuel Macron – Marine Le Pen párviadal várható. Ami biztosan a jelenlegi államfő újraválasztását eredményezné.

Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Eric Feferberg
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018