A Kúria pénteken kihirdetett döntésével megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottságnak és az Fővárosi Választási Bizottságnak az ügyben korábban hozott határozatát. A kérelmező felülvizsgálati kérelmével módosított kifogásának részben helyt adott és megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP a tényállásban írt magatartásával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét - írták közleményükben.
A tényállás alapján 2019. április 8-án 18 óra 38 perckor Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban rögzített, interneten is elérhető videófelvétel alapján a párt aktivistái aláírásokat gyűjtöttek. A videófelvétel alapján a párt logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat volt olvasható, az aktivisták a videót készítő személy kérdésére pedig többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a párt számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik.
A videófelvétel tanúsága szerint az aláírás gyűjtésére szolgáló aláíróívek nem a Választási Iroda által kiadott, a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóívek voltak, hanem a miniszterelnök programját támogató aláírásokat gyűjtöttek. A videófelvételt készítő személy kérésére az aktivisták a támogató aláírások gyűjtéséhez az adatkezelési tájékoztatót nem tudták bemutatni.
A videófelvételen rögzített tevékenység kapcsán a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy annak jogszerűsége más jelölő szervezet által jogainak, jogos érdekeinek sérelmére hivatkozással alappal vitatható, a kérelmezőtől a jogorvoslat lehetőségét az érintettségének hiányára hivatkozással nem lehet megvonni. A Kúria a megtekintett videófelvétel alapján megállapította, hogy a párt aktivistái által végzett aláírásgyűjtés egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult. A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti alapelvét.